György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

11-165

e, C, £, értékei

11-133. táblázat

b =

1

—a

2

6 =

2

—a 3

6

= a-tól

6=00‘g

•

8 = — «

0,50

0,20

0,10

0,05

0,50

0,20

0,10

0,05

0,50

0,20

0,10

0,05

Mezőben

c

0,67

0,68

0,69

0,69

0,83

0,88

0,89

0,89

0,87

0,92

0,93

0,93

i

0,11

0,13

0,13

0,13

0,11

0,12

0,12

0,13

0,11

0,12

0,12

0,12

Támasznál

t

0,67

0,64

0,62

0,60

0,83

0,69

0,66

0,62

0,87

0,74

0,68

0,61

i

0,11

0,06

0,04

0,02

0,11

0,00

0,04

0,02

0,11

0,06

0,04

0,02

Mezőnyomaték:

M^ = ^( 1-e2). (91)

Nyíróerő a támaszpont keresztmetszetében:

B3 = pa(l-e), (92)

(

ahol a = ^-(J+2c) = — (11-137. ábra), A A

c

£= —. a

Belső erők karja

Z = Ca

d0 = £-a

e, C, | értékei a 11-133. táblázatból

a 2

&=—, b — — a, és b = a-tól 6 = °°-ig kivehetők.

A «3

b) Kéttámaszú, egyenletesen megosztó teherrel terhelt faltartó (11-138. ábra).

^+) = í (1 + 2fi)

*» = ^( l-2e)

(93)

itt azonban Z, d0 szorzóit a 11-133. táblázatból e-tól függetlenül az e = 0,50 oszlopból kell venni.

Az MSZ szabvány a fentinél egyszerűbb számítást is megenged. A belső erők Z karja 0,5 L és ht közül kisebb, ez esetben a tartó hatásos magasságának 0,75L és ht értékek közül a kisebbiket kell tekinteni. A húzott acélbetéteket a hatásos magasság alsó 1/4-ében kell elhelyezni, és legalább 3/4 részüket a támaszig kell vezetni. (Két- és több támaszéi tartók paramétereit a 11-139. ábra szemlélteti.)

Ha ht nagyobb 0,75L-nél, akkor a tartót nyírásra nem kell megvizsgálni, hanem elég a 11-140. ábra szerinti vonalkázott falszakaszt és az arra jutó terheket függőleges kengyelezéssel felkötni a faltartó felső részére.

11-138. ábra. Kéttámaszú faltartók igénybevételi ábrái

325