György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

11-159

nek. A 11-128. ábra alapján ezek a merevségek be- helyettesíthetők az alábbi képletekbe

11-g

^ f k0 + k'n

Ek\ ^~k0 + k*0

Ti

7 f _ x oszlop ^0 — "Ti

‘'oszlop

7.Í _iger KS~ ?i tger

(84)

7] tényező értékeit a 11-131. táblázat tartalmazza. Ez a tényező a gerenda másik végének megtámasztásától függ.

A fenti képletek pt^0,2 értékhatárig érvényesek. A gyakorlatban legtöbbször előforduló eset, hogy egy kilendülő oszlopsor oszlopai csak együttesen tudnak elmozdulni. Ilyen esetben az egyes oszlopokkn

11-128. ábra. Csomópontokhoz kapcsolódó nyomott rúd

11-131. táblázat

T] értékei

Ha a gerenda másik vége:

csuklós

mereven

befogott

terheletlen oszlopba köteve, ill. rugalmasan befogott

nyomásra

kihasznált

oszlopba

kötve

V

0,75

1,0

0,87

0,5

1,5

ra a teljes oszlopsor átlagos helyettesítő értékeit

h

lehet számításba venni.

A gyakorlatban elég a legnagyobb nyomaték és a hozzá tartozó normálerő, valamint a legnagyobb normálerő és a hozzá tartozó nyomaték figyelembevétele. Az oszlop mentén változó nyomaték hatásától legtöbbször el lehet tekinteni és az oszlopot a legnagyobb (általában sarokponti) nyomatékra méretezni. Gazdaságosabb acél-keresztmetszeteket kapunk azonban akkor, ha több keresztmetszetre is elvégezzük a fent leírt méretezést. Nem lehet eltekinteni az oszlop hossza mentén a több keresztmetszetre való méretezéstől, ha az oszlop keresztmetszete változó. Változó keresztmetszetű oszlopoknál a fent leírt l0 számítási módot egyébként sem lehet alkalmazni.

Axiális igénybevételekkel terhelt elemek (tehát nemcsak oszlopok, hanem gerendák stb.) kereszt- metszeteinek határfeszültségeit a következő feltevések szerint kell számítani:

1. Az eredeti sík keresztmetszetek síkok maradnak.

2. A betonkeresztmetszet nyomott övében legfeljebb egyenletes nyomófeszültséget szabad feltételezni (ez csavarkengyeles vagy acélcsőköpenyes oszlopra, továbbá helyi nyomás esetére nem vonatkozik).

3. Betonban húzófeszültség nem vehető figyelembe.

4. Húzott acélbetétekben craH a határfeszültség, de azokban az acélbetétekben, amelyeknél li>|0, csak a (35) kifejezésből számítható feszültséget szabad feltételeznii

5. Nyomott acélbetétekben a cr'H határfeszültséget szabad figclembe venni, de ahol lí<ló> ott legfeljebb a (36) kifejezés szerinti értékkel szabad számolni.

ahol x a nyomott betonöv magassága, hs a vizsgált húzott, li[ a vizsgált nyomott acélbetét távolsága a nyomott betonöv szélső szálától (11-129. ábra). !0 só> illetve (p karcsúsági csökkentő értékeit a II- 132. táblázat közli.

6. A nyomott betonöv határereje nem lehet nagyobb, mint a nyomott betonövben egyidejűleg számításba vett nyomóerő.

Az oszlopoknak egy különleges fajtája a csavarkengyeles oszlop. Ez kör vagy sokszög keresztmetszetű oszlopoknál alakítható ki. Kis nyomaték és nagy nyomóerő esetében gazdaságos. A csavarken319