György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
11-154 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK a0 értékek 11-127. táblázat Betonacél A a, mm “o 0,1 205 0,2 290 Sima felületű 0,3 355 0,4 410 0,5 458 0,1 259 Nagy tapadású 0,2 356 (bordázott) 0,3 449 0,4 519 0,5 580 a repedéskorlátozási szempontból megengedhető betonacél-feszültség (cra0) meghatározására. ff au d 4aÉafrhH ß-zr SZÍ« (73) fffci . 2aho ’ de ßmm=l> (74) ahol CTaII — a húzott szélső szálban a II. feszültségi állapotban számított feszültség, abI — a beton húzott szélső szálában az I. feszültségi állapotban számított fiktív betonhúzófeszültség, tekintet nélkül a megengedett húzófeszültségre, d — a húzott acélbetétek átmérője, amelynek értéke különböző dl átmérők együttes alkalmazásakor nak szerkezetek, amelyeknél a repedések keletkezése, jellegük vagy működési körülményeik miatt a szerkezet tönkremenetelét okozzák vagy rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszik. Ilyen szerkezeteknél előírás a repedésmentesség biztosítása. A legtöbb vízépítési szerkezetnél elegendő a repedéskorlátozási körülmény igazolása. A repedésmentességet csak a szerkezet megfeszítésével lehet elérni. A 11-126. táblázat alapján megállapítjuk, hogy a szerkezet milyen mértékű repedéskorlátozást igényel. Tervezés során figyelembe kell venni, hogy kedvezők a nagy tapadású (pl. bordás), kis átmérőjű betonacélok, a magas törőszilárdságú beton, a nagy acélbetét-százalékú, karcsú szerkezet, a zsugorodásra kevésbé hajlamos, jó szemszerkezetű beton, a vastagabb betontakarás, végül a hőmérsékleti zsugorodási folyamatok szabad lefolyását könnyítő szerkezeti megoldások alkalmazása. Teherviselő vasbeton szerkezeteknél legalább B 200 minőségű betont kell tervezni. A szerkezet szokásos méretezése után kerül sor Ad? Edl (75) Bevezetve az an = V 2a • Zla • E„ segédmennyisóget (1. 11-127. táblázat) ffall — «0 'ffM d (76) Az így kiszámított betonacél-feszültségre méretezzük a keresztmetszetet a terhelés üzemi értékéből származó igénybevételre. Ha az üzemi igénybevétel megállapítására a méretezendő szerkezet vonatkozásában különleges előírás nincs, az üzemi igénybevétel úgy számítható, mint a mértékadó igénybevétel, de a teher mértéke üzemi és a biztonsági tényezők értéke 1,0. A repedéskorlátozásra való méretezést mindig a II. feszültségállapot feltételezésével kell elvégezni. A végső ellenőrzésnél a repedéskorlátozás miatt ki kell elégíteni az alábbi feltételeket: ffao — °aH> ül- -f’a—^aoI ALAKVÁLTOZÁSOK A szerkezeteket nem elég szilárdságtani szempontból megvizsgálni. A méretek meghatározásakor sok esetben nem szilárdsági, hanem alakváltozási követelmények a mértékadók. Az alakváltozások korlátozása több okból szükséges. Nagy alakváltozás a szerkezet rendeltetésszerű használatát akadályozhatja: a csatlakozó szerkezetek elválnak, káros lengések keletkezhetnek, bizonytalansági érzést kelt stb. A húzott öv túlzott megnyúlása káros, korrózióveszélyes repedéseket idéz elő stb. A szerkezeti elemek alakváltozásának számításakor a terheket alapértékkel, illetve az üzemi teher mértékével n = 1 biztonsági tényezővel kell felvenni. A keresztmetszet méreteit terv szerinti méretekkel kell felvenni. Az alakváltozást a rugalmasságtan 314
