György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

11-152

VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK

Ha-% fiz

11-121. ábra. Nyírási felvételi vasalások általános esetben

Ha eltekintünk az ábra / esetétől (1. később), az állandó magasságú és keresztmetszetű tartó esetén a számítás — kivéve az alábbiakat — azonos a II. feszültségi állapotnál alkalmazottal. Ezek a különbségek :

— a keresztmetszetből csak a nyomott öv vesz fel nyíróerőket,

— csak a nyomott öv által fel nem vett nyíróerőket kell vasszereléssel felvenni.

A számítás menete tehát (11-121. ábra c és d részlet) a következő:

T^Tn. (61)

Az 1—2. keresztmetszetek közötti t hosszon a nyíróerők összesen:

t _i_ r

(62)

A nyomott betonzóna ebből felvesz:

Tn = 0,05(Nbl + N b2). (63)

A fennmaradó nyíróerőből a t szakaszon alkalmazott í'ak keresztmetszetű kengyelek felvesznek:

Tk — 2-^kaaH<

míg a ferde vasbetétek

Tf = (8Ín a cos <*)

1

Végül ellenőrzésként

I’m — + Tk

Ti(66)

B) Csavarás

A csavarásra való méretezés lényegében az I. feszültségi állapotnak megfelelően megy végbe, és az így kapott eredményt használjuk az I., II. és

III. feszültségi állapotban való méretezéshez. Ez az elhanyagolás a többi elhanyagolás mellett elfogadható (11-122. ábra).

A csavarási igénybevétel felvétele acélbetéttel az alábbi vaselrendezésekkel történhet.

a) Csavarkengyeles vasalással (11-123. ábra). A szükséges a = 45° ± ő szög alatt hajló kengyelezés (esetleg „csavarvonalos”) keresztmetszete:

Fk =

MJÍ

2yr2E<TaH cos Ö

(67)

(64)

(65)

nyíróerőt vesznek fel.

—■ k’ ■

Tl

312