György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

11-150

VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK

11-119. ábra. Külpontos nyomás—húzás Kiszámítva a;-et

M'b P

F.=’«H)

(40)

Ha MH1 «= il/á, akkor nyomott acélbetét is kell.

AM = M'b-Mm, (41)

és a (41) képletből x meghatározása után

F.=M,

Hl

cr,H h

+

AM

x \ am(h - u) <t'h ’

(42)

és a nyomott acélbetét

f:AM

aaH(h-u)

(43)

Ha x pozitív és x<x0, ahol x0 a 11-118. ábra szerinti, akkor nyomott acélbetét nem kell

Ha x negatív, akkor nyomott acélbetét kell

H(d + h-u)' a (A-«Kh ’

f:=

Hd

(h-u)a'ah '

(47)

Ha x pozitív, de x>x0 (lásd a eset)

AM = M'h-MH1,

ahol Mm a 31. képlet szerinti nyomaték

AH-J?—

d + h — u

AH (h + d-u) (h-u)aaH

Fí =

AHd

(48)

(49)

(50)

(51)

Tangenciális igénybevételek

A vizsgálatokat ismét az I., II. és III. feszültségi állapotban hajtjuk végre, éspedig A) nyíróigénybevételekre és B) csavarás okozta feszültségekre.

A) Nyíró-igénybevételek

a) I. feszültségi állapotban (nyírás) a homogén keresztmetszetre a nyírófeszültséget a közismert

J

A II-118c ábra szerinti esetre a mondottak értelemszerűen vonatkoznak.

d) Külpontos húzás. Mint a külpontos nyomásnál, de P nyomóerő helyett H húzóerő működik (11-1196 ábra).

^-x2-ambhx + Hd = 0. (44)

Aj

44-ből kiszámítva a;-et, a mértékadó nyomaték

FA

(52)

képletből kapjuk. Amíg a % nyírófeszültségek a betonnak a ferde húzásokra vonatkozó megengedett feszültsége alatt maradnak (t0), külön acélbetét a nyírások felvételére nem szükséges. A nyírófeszültségek ábráját a 11-120/ ábra mutatja. Ha nagyobbak, akkor a beton megrepedhet, így a II. feszültségi állapot következik be; a kérdést ott tárgyaljuk.

b) II. feszültségi állapotban a 11-120. ábra szerint történik a nyírás számítása. Ez a Rausch- tól származó számítási mód — bár elméletileg

310