György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
11-148 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK 11-125. táblázat folytatása £ c m £ ? m t C m 0,650 0,675 0,439 0,750 0,625 0,469 0,850 0,575 0,489 655 672 440 755 622 470 855 572 489 660 670 442 760 620 471 860 570 490 665 667 444 765 617 472 865 567 490 670 665 446 770 615 473 870 565 491 675 662 447 775 612 474 875 562 492 680 660 449 780 610 476 880 560 493 685 657 450 785 607 476 885 557 493 690 655 452 790 605 477 890 555 494 695 652 453 795 602 479 895 552 494 700 650 455 800 600 480 900 550 495 705 647 456 805 597 481 710 645 458 810 595 482 715 642 459 815 592 482 720 640 461 820 590 484 725 637 462 825 587 484 730 635 464 830 585 486 735 632 465 835 582 486 740 630 466 840 580 487 745 627 467 845 577 488 elem helyettesítő kihajlási hossza és h a kisebbik keresztmetszeti méret, a határteherbírás: ahol NH—cp(F bcbH+ F a^an), 1 <p =----------1, 1+JT ahol K értéke üzemi tehernél ritka tehernél szélső értékű és katasztrofális tehernél (29) (30) 0,120 0,167 0,180. Ritka teherhez tartozó cp értékeit a 11-132. táblázat tartalmazza. Fb a betonkeresztmetszeti területe; Fa a hosszirányú acélbetétek keresztmetszeti területe; <xbH a beton nyomó-határfeszültsége és <raH az acélbetét nyomó-határfeszültsége. b) Hajlítás. Amikor a keresztmetszet szimmetriatengelye a hajlítónyomaték síkjába esik, a határnyomaték a 11-116. ábra szerint számítandó. Következőkben a gyakorlatban legtöbbször előforduló derékszögű négyszög esetét tárgyaljuk. Az általános esetben a nyomóerő a „feszültségtest” súlypontjában hat (11-117. ábra). A legegyszerűbb esetben csak alsó húzott acélbetét van, ebben az esetben a hatámyomaték (11-118« ábra)-^Hl= ^qlll= Obyf>x{h — jj- j, 11-117. ábra. Feszültségtestek 308
