György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 1-17 1-26. ábra. Vázlat a duzzasztási, ill. a leszívási görbék számításához permanens mozgásnak a vízépítésben gyakran előforduló fajtája a lökéshullámok mozgása. Akkor keletkeznek, amikor a mederben a vízhozam hirtelen — például zsilip hirtelen nyitása vagy zárása következtében — megváltozik. A hullám haladási sebessége (to) rendszerint a szabályos trapézszelvényekre érvényes 2 ctg a h\3Ah 3 b)~Äh Favre-féle, valamint a folyókra vontkozó w v±Ygh képletből számítható. A jelölések értelmét az 1-26. ábra szemlélteti. Bft)' —--ft) függvény értékét az 1-11., valamint az 1-12. táblázat tartalmazza. g a nehézségi gyorsulás. A duzzasztási, valamint a leszívási görbék koordinátáinak számítására a Bresse-féle képleten kívül használják még a Rühlmann-, ritkábban a Fliegner- a Kozeny- és az Ehrenberger-, valamint a Flamant- féle egyenleteket. Nem permanens mozgás medrekben. Ha a vízmozgás jellemzői az idő függvényében változnak, a mozgás nem permanens. A medrekben lejátszódó nem illetve a w■v+fgüi 1 + 3 Ah h2 d2á \ 4 h +Ah da2 j Boussinesq-féle képlettel számítható ki. A Favre- képlet jelöléseit az 1-27—28., és az 1-29—30. ábra, A-A mefszi?/ 1-29., 30. ábra. Vázlat lökéshullám terjedési sebességének számításához 3 Vízügyi létesítmények kézikönyve 33 1-27., 28. ábra. Vázlat lökéshullára terjedési sebességének számításához
