György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
11-112 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK 11-77. ábra. Közel vízszintes áramlással terhelt rézsű állékonyságának vizsgálata 1 az áramlás iránya Csatornák állékonysága A következőkben csatornának nevezzük az olyan mesterséges medret, amelynek teljes nedvesített szelvénye a természetes felszín alatt, azaz bevágásban helyezkedik el. Ha a csatorna vízszintje terepszint felett van, akkor a műszelvény egy részét, esetleg teljes egészét, töltések képezik. Ezeknek a töltéseknek az állékonysága a gátakat tárgyaló pontban ismertetett módszerekkel vizsgálható. A csatornák állékonyságának feltételei: — a csatorna földanyagának ellenállása a mederben folyó víz eróziójával szemben. (Megjegyezzük, hogy ebben a tekintetben a bevágásban és a töltésben kialakított szelvények között nincs különbség!) — a rézsűk állékonysága az, önsúlyból, esetleg a csatorna partján működő külső terhelésből származó, és a rézsűn átszivárgó víz hatásával szemben; — a csatornafenék ellenállása esetleges felhajtóerővel szemben. A folyó víz okozta erózió veszélyének mértéke alapvetően a mederanyag minőségétől és a víz sebességétől függ. A víz sebességének nem szabad elérnie azt a vmax felső határsebességet, amely mellett a mederanyag szemcséi mozgásba jöhetnek. A felső határsebesség értéke viszonylag leg- megbízhatóbban az adott területen már meglevő medrekben tett megfigyelések alapján állapítható meg. Ha a csatornát régebbi vízfolyás meder- bővítésével alakítják ki, akkor ehhez a módszerhez célszerű folyamodni. Ha helyszíni megfigyelésekre nincs lehetőség, akkor irodalmi adatok, táblázatok, képletek segítségével lehet a rmax-ot megbecsülni. Az irodalomban nagy számban található tapasztalati összefüggések közül csak kettőt említünk meg. Hentze szemcsés talajokra a következő értékeket adja (szelvény-középsebesség): í’max. m/s finom homok 0,5 durva homok 1,0 agyagos homok és kavics 1,5 durva kavics 2,0 A GIDROPROJEKT (Moszkva) vizsgálatai alapján összeállított 11-112. táblázattal a szemcsés 11-112. táblázat Szemcsés talajok v értékei a határsebesség számításához A talaj megnevezése í/50, mm v, m/s Homokliszt 0,02-0,10 0,2-0,25 Homok 0,1-0,5 0,5-2,0 0,25-0,4 0,4-0,0 Kavics 2,0-5 5-25 25-50 0,6-0,8 0,8—1,4 1,4-1,9 Görgeteg 50-75 75-100 100-200 1,9-2,4 2,4-2,7 2,7-3,9 11-113. táblázat Kötött talajok v értékei a határsebesség kiszámításához A talaj megnevezése v, m/s Iszap 0,5-0,6 Makroporózus lösz 00 © 1 © L ágy agyag, agyagos homokliszt, agyagos homok 0,7-1,0 Közepesen tömör agyag 1,0-1,4 Tömör agyag 1,4-1,8 272
