György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-109 11-74. ábra. Az u semleges és a a hatékony feszültségek alakulása a gát alaprétegeiben a a vízzáró gáttest alatt fekvő vastag agyagréteg csak egy oldalról nyitott, fölös vize csak az alsó kavicsréteg felé távozhat; b a szivárgó- paplan alatt az agyagréteg két oldalról nyitott, fölös vizo két irányban távozhat; c az agyagban levő homoklencse fölös vizét csak az agyagrétegen keresztül adhatja le, az igen lassan csökkenő semleges feszültség közel azonos a gát súlyával; p piezométercső; 1...4 időrend; X a maximális pórusnyomás síkja görbéjét. Ennek két jellemző pontját (11-75. ábra) H0 és 7/a Uhlig egyenleteivel lehet meghatározni: __fo , i H0 T x II’ ___ £a ____| I T ~ 12,5l°8’i II (113) (113a) Az £0, ill. ea és a x tényezők segédmennyiségek: £0 = e1'0 + 0,55r(-5,35§, H ea = e1>28 + 0,49rf-6,4^, az ún. gravitációs hézagtérfogat, hézagtérfogatnak az a hányada, amelyből a víz gravitációs úton eltávozhat. Az ng értéke laboratóriumi vizsgálattal, vagy becslés útján határozható meg, figyelembe véve, hogy a kétféle hézagtérfogat aránya csak az egységnél kisebb lehet (njn^l). Uhlig közepes homokra rag/w = 0,92 értéket ad meg, vízzáró agyag esetében njn rsO. A (113) egyenletek megoldását az Uhlig által közölt táblázatok könnyítik meg (11-110—111. táblázatok). Ezek használata tovább egyszerűsíthető, az interpolálás pontosabbá tehető, ha a táblázati értékeket grafikonokban ábrázoljuk. (A HJH, ill. HJH-t aritmetikus, a t/T-1 logaritmikus lépk X —--------. n gvs Az egyenletekben szereplő és a 11-75. ábrán nem látható jelölések értelmezése: T az az időtartam, miközben a vízszint 1-ről 2-re süllyed; t a vízszint süllyedésének kezdetétől számított tetszőleges időtartam; k a gátanyag szivárgási tényezője; va a vízszintsüllyedés sebessége; 11-75. ábra. A fel vízi támasztótestből kilépő víz szí várgási görbéje, ha a fel vízszint 1-ről 2-re csökken 269
