György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-101 11-63. ábra. Szivárgók szerkezeti formái a és b szivárgópadka; c szivárgószönyeg ls a szivárgószőnyeg szélessége (1. a II-63c ábrát); i a a vízbelépés szélessége; ks a szivárgószőnyeg átlagos vízszintes szivárgási tényezője. A szivárgószőnyeg vastagsága szerkezeti és technológiai okokból ne legyen kisebb, mint 0,25 m. Vékonyabb szivárgószőnyeg működését esetleges süllyedéskülönbségek veszélyeztethetik. Ha a (97) képlet túlzott, gazdaságtalan méretekre vezetne, akkor a szőnyegbe a gát tengelyére merőlegesen telepített perforált gyűjtőcsövekkel lehet a szükséges vastagságot csökkenteni. E gyűjtőcsövek épségére a legnagyobb gondot kell fordítani, esetleges beszakadásuk hidraulikus talajtörést okozhat, eltö- mődésük a szivárgó hatékonyságát kérdésessé teheti. A szivárgó anyagát az előző pontban tárgyalt szűrőszabályoknak megfelelően kell kiválasztani. A szivárgószőnyeg tervezésekor figyelembe kell venni az esetleges alulról felfelé irányuló vízbelépést is. Szivárgószőnyeg meggyorsítja a gát alatt fekvő kötött talajrétegek konszolidációját, a telített alaprétegben keletkező pórusnyomások kiegyenlítődését. A szivárgószőnyeg kedvező hatása a szivárgási görbére csak akkor bizonyos, ha a befolyása alatt álló gátrészben lezajló szivárgásban a gravitáció játszik döntő szerepet; azaz a szivárgási görbe „szabályos” kialakulására lehet számítani. (Általában csak a szemcsés, vagy csekély plaszticitású, ún. átmeneti talajokból épült gátban várható ,,szabályos” szivárgási görbe.) Ha a gát olyan kötött talajból épült, amelyben a kapilláriserők számottevő szerepet játszanak, akkor a szivárgási görbe torzulása várható. A rétegenkénti beépítés és tömörítés folytán óhatatlanul előálló és szabályozhatatlan anizotrópia ezt a torzulást oly mértékben fokozhatja, hogy a szivárgószőnyeg hatása kérdésessé válhat. Ilyen esetekben — ha tehát a gát, ill. a vízzáró test agyagból vagy erősen kötött iszapból épült — a szivárgás biztos „elfogása” érdekében a szivárgószőnyeget felfelé ki kell terjeszteni. Ez a gátépítő anyag kötöttségétől függően vagy függőleges, vagy ferde rézsűs irányban történhet (11-04. ábra). Az üzemi vízszintig, vagy e fölé emelt szivárgóval a teljes alvízi gátoldal megóvható mind a telítődéstől, mind a szivárgó víz áramlási nyomásától, ezért lehetővé válik, hogy ott vízérzékeny talajok is beépíthetők legyenek. Az ilyen szivárgóval védett alvízi támasztótest anyaga megőrzi azokat a kedvező talaj fizikai tulajdonságokat (térfogatsúly, nyírószilárdság stb.), amelyeket a beépítés—tömörítés során elért. A függőleges értelemben kiterjesztett szivárgók méretezése elvben azonos a szivárgószőnyeg méretezésével. Minthogy alkalmazásuk csak gyakorlatilag vízzáró gátépítő anyagok esetében indokolt, rendszerint a technológiai szempontok, és csak kivételesen a várható vízmennyiségek a mértékadók. A megcsapolószerkezeteket rendszerint a gát alatt fekvő vízvezető rétegben kialakuló víznyomás11-64. ábra. A magassági értelemben kiterjesztett szi- várgószőnyeg mentesíti az alvízi gátoldalt a szivárgó víz hatásától a rézsűs; b függőleges szivárgó 261
