György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

vízügyi létesítmények kézikönyve

11-87

10

r2

10-4

10-6

10~*

10

■10

Zc/az/s]

1 , ' , 1 1 ' ,1 ,

Jo wzwzefo | tfossz wzwzefo

1 1 , , , Gyo/cor/oti/og wzzoro

OszZa Áaz/rsés homo* iszap,

Homogén aggag

LeheZsf/ea

\tf/s mefoség/gX /, ✓ \ 1 a/MmazMk ZZe/n ce/szera j

■leg/7?egfe/e/óóó

1 A/la/áZzoz? , \nez7? szükséges

w* Marfas m„’zsz/n, so//yeszfes

„ , ,,, % Szóró és mé/g '.

öozóasffgra/an f M/fa/ ; ___I____l_f__I____1_J

l

/{7ÁZ/l//77ÓÓfW J______1______L

\

/H/a/zzJ?aa ,

Inem szóéseges

11-47. ábra. A víztelenítési módszerek alkalmazási tartományai

szívási görbék számításakor a liarántolt rétegek és a gödörfenék helyzetétől függően a teljes vagy a részleges megcsapolás eseteivel állunk szemben; másrészt, hogy messzemenően figyelembe kell venni a gödör felületein kilépő víz hatását. Ez utóbbi miatt;

— a gyakorlatban csak akkor alkalmaznak nyílt- víztartást, ha a szükséges leszívás aránylag csekély mértékű, és az érintett talajrétegek nyírószilárdsága nagy (pl. erősen kötött agyag, kavics, homokos kavics);

— a leszívást csak lassú fokozatossággal szabad végrehajtani.

A leszívási görbék és a vízhozamok a gyakorlat számára megfelelő pontossággal a függőleges falú árok különböző eseteire közölt képletekkel számíthatók akkor is, ha a gödör fala rézsűs kialakítású. Az ott közölt képletek az egyoldalról 1 m széles sávon keresztül időegység alatt beszivárgó vízmennyiséget (q) adják meg. Az L kerületű gödörbe (árokba) beszivárgó teljes vízmennyiség (Q), tehát

Q. = Lq\ (54)

feltéve, hogy a gödör a vízvezető réteget teljes mértékben megcsapolja.

A következőkben olyan eseteket tárgyalunk, amelyekben a már ismertetett összefüggések közvetlenül nem alkalmazhatók.

A 11-48« ábrán a gödörfenék, a szabad tükrű (gravitációs) vizet tartó réteg alatt, a vízzáró felniben van, így a teljes megcsapolásnak azzal az esetével állunk szemben, amelyben a gödör szélén levő vízgyűjtő árok vízszintjének helyzete már sem a vízhozamot, sem a leszívási görbét nem befolyásolja. Ebben az esetben az átszivárgás a magasságát

— elhanyagolva a gödörfal rézsűs kialakítását (a

11-23. ábra alapján) a ß = 90° esetnek megfelelően

számoljuk. A leszívási görbe egyenlete csak annyiban tér el (48)-tól, hogy H0 + I1S helyett y0-1 kell helyettesítenünk és a H-t a 11-49. ábrán látható módon kell értelmezni:

y0 = yjp + O -1. (55)

A beszivárgó vízmennyiség a következők szerint módosuló (48a) képlettel számolható (L = a gödör, árok teljes kerülete)

Q = Lq

Lk_

IP(55a)

A II-48Ű ábrán látható körülmények csak annyiban térnek el az aj részlet alatt ábrázolttól, hogy a víz feszített tükrű. Az előbb vázolt, a víz kilépésére vonatkozó megfontolásokat itt is alkalmazva, a depressziós görbét az (50), (50a) egyenletek írják le, ha 1J0 + H, helyett ismét y0-1 helyettesítünk,

11-48. ábra. Teljes megcsapolás a szabad; b feszített tükrű víz esetében

247