György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-23 11-19. táblázat A minimális cementtartalom A felhasználás helye Cement minőségi osztálya Minimális cementtartalom, kp/ma 10 20 40 80 mm legnagyobb szemnagyságn ál Vasbeton szerkezetekben szabadban 600-as 285 250 225500-as 315 275 250400-as 350 300 275védett helyen 600-as 280 245 220ő00-as 285 250 225400-as 315 275 250Betonszerkezetekben 600-as500-as 120 100 00 70 400-as 160 135 120 100 a szállítóeszköz olyan legyen, hogy egy teljes keverés beleférjen. Folyamatos szállítás esetén a betonkeverék alatt egy teljes keverék befogadására alkalmas tartaléktárolót kell biztosítani. Szállítószalagos betonszállítás esetén a szalag végéhez tölcsért és ejtőcsövet kell szerelni és a szalagvégnél biztosítani kell, hogy egy gumilap a szalaghoz tapadt betont a tölcsérbe kaparja. Ha szállítás közben a betonkeverék szétosztályo- zódott, akkor azt víz hozzáadása nélkül a bedolgozás helyén kézi erővel át kell keverni. A betonkeveréket csővezetékben is lehet szállítani, dugattyús szivattyúval vagy pneumatikus úton. ej A betonkeverék bedolgozása. A betonkeveréket semmi esetre sem szabad 1,5 m-nél nagyobb mélységbe cső nélkül ejteni. 1,5 m-nél nagyobb mélység esetén ejtőcsövet kell alkalmazni, amelyben a betonkeverék a cső teljes keresztmetszetét töltse ki. Gondoskodni kell arról, hogy a keverék — az időjárástól függően — 1/2—1 1/2 órán belül bedolgozásra kerüljön. A betonkeverék egyes rétegeit olyan ütemben kell elhelyezni és bedolgozni, hogy mindig kötetlen beton kerüljön kötetlen betonra. Nagyon fontos a beton jó tömörítése. Munkahézagok ne keletkezzenek. Ha ez nem lehetséges, akkor a helyüket és kiviteli módjukat már a tervezés során meg kell adni. f) A beton utókezelése. A szükséges nedvesség- tartalom biztosítása érdekében a beton szabad felületét a bedolgozás befejezése után 3—4 órától kezdve 7—14 napig, vízzáró betonoknál egészen a használatba vételig nedvesen kell tartani. A betont kötése és szilárdulása alatt meg kell óvni a rázkódástól, a káros rezgésektől és a vasbetétek megmozdításától. Különleges technológiák a) Vízzáró beton készítésekor a munkahely állandó víztelenítéséről nemcsak a beépítés, hanem a szilárdulás egész ideje alatt is feltétlenül gondoskodni kell. A betonkeverés egyenletességének biztosítása érdekében lehetőleg ellenáramú kényszerkeverőt kell használni. A beton tömörítését különlegesen gondos vibrálással kell végezni. A bedolgozott friss betonban a szilárd alkotórészek tömörsége legalább 0,85, a pórustartalma legfeljebb 2% legyen. A betonozási munkát csak kivételes esetben szabad megszakítani. Utókezelés esetén a beton nedvesen tartása fokozott jelentőségű, 15—20 °C-on legalább 3 hétig, +10 °C körül 4 hétig, + 5 °C-nál 5 hétig, de lehetőleg addig biztosítandó a nedvesen tartás, amíg a létesítmény üzemszerűen víz alá nem kerül. A vízzáró betont víznyomásnak + 15 °C felett csak 2 hetet meghaladó korban lehet veszély nélkül kitenni. Hűvösebb időjárásban ez az idő értelemszerűen növekszik. b) A kopásálló betonok készítéséhez nagy centrifugális erejű, viszonylag kis rezgésszámú (3000— 5000 rezgés/min) vibrátorokat kell használni. A beton konzisztenciája alig földnedves vagy földnedves legyen és a bedolgozott beton levegőtartalma legfeljebb 1% lehet. A betont legalább 3 hétig kell nedvesen utókezelni. c) Szűrőbetont készítenek közel azonos, általában 5—10 vagy 10—20 mm-es mosott folyami kavicscsal, m3-enként 150—200 kg 500-as vagy 600-as cementtel és szükség szerint 80—1201 keverővízzel. Kisebb vízáteresztési és nagyobb szilárdsági igény esetén 100—200 kg 0—2,5 mm-es homok is adagolható. A betont földnedves konzisztenciával, fadöngölővei tömörítve kell készíteni, és vízáteresztő képességét és szilárdságát kísérlettel kell megállapítani. Felhasználási terület: víznyer okulok és galériák. 183
