György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
11-10 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK Ty/er szí fa /yukóosége mm-ben (/ogl) II-6. ábra. 80 mm legnagyobb szemnagyságú adalékanyag határgörbéi részek mennyisége az előírttól legfeljebb +3, illetve — 1%-feal térhet el. Az adalékanyag legkedvezőbb 0—0,25 mm-es homoktartalmát a II-7. ábra alapján lehet meghatározni. Pl. 350 kp/m3 cementadagolás és 30 mm legnagyobb szemnagyság esetén a 0—0,25 mm-es részek legkedvezőbb mennyisége 2 s.%. mm II-7. ábra. Az adalékanyag legkedvezőbb, 0 — 0,25 mm-es homoktartalma Az adalékanyag szemszerkezetét minden esetben meg kell állapítani vagy helyszíni, vagy vállalati laboratóriumi vizsgálattal. Ezek hiányában hivatalos anyagvizsgáló állomást kell megbízni a vizsgálat elvégzésével. A beton alapanyagainak vizsgálatáról az MSZ 4713—55 szabvány intézkedik részletesen. Az adalékanyagok helyszíni vizsgálatához úgy kell próbát venni, hogy az a szemeloszlásra jellemző legyen. Egy próba csak azonos depónia felerészének, de legfeljebb 20 m3 jellemzésére használható. 20 mm max. szemnagyságot tartalmazó anyagból legalább 5 kg-os, ennél nagyobb szemnagyság esetén legalább 10 kg-os próbát kell venni. Hazai adalékanyag-nyerő helyek A hazai nagyobb bányakavics-termelő üzemeket a II-7. táblázat és a II-8. ábra tartalmazza, feltüntetve az osztályozott anyagot előállító üzemeket. A dunai kotrásból származó kavics szemnagysága változó, általában 0—30 mm. Iszaptartalma max. 6%. Osztályozás sehol sincs. A Tisza mentén üzemszerű kavicstermelés nincs. Esetenként a Sajó-torkolatnál, Tiszapalkonyánál és Tiszaszederkény térségében jöhet szóba kavicstermelés 0—20 mm szemnagyságban. Zúzottkövet termelő kőbányaüzemeket a II-8. táblázat és a II-9. ábra tünteti fel. A II-7. táblázatban felsorolt kavicstermelő üze170
