György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
11-6 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK nyeződés is használhatatlanná teszi, addig szervetlen szennyeződés (pl. agyag, iszap) az alább közölt korlátok között még megtűrhető. Fokozottan káros a beton szilárdságára, ha az adalékanyag csillámot vagy földpátot is tartalmaz. Ezért az ilyen szennyezettségű adalékanyagot, mint pl. a marosi homokot, csak előzetes anyagvizsgáló laboratórium engedélye alapján szabad felhasználni. Az agyag-, iszap- és homokliszt-szennyeződés mind a termelés, mind az építés helyén mosással eltávolítható, vagy a megengedett mérték alá csökkenthető. A homok iszap- és agyagtartalma legfeljebb 6 térf.%, míg az egész homokos-kavicsos adalékanyagé max. 3 térf.% lehet. Az adalékanyagban vízben oldható kén (SOs-ban kifejezve) legfeljebb 0,5 s.% lehet. A kén mosással sem távolítható el, ezért ennél több ként tartalmazó adalékanyagot felhasználni nem szabad. Szerves szennyeződés szempontjából az adalékanyag még felhasználható akkor, ha az lúgoldatban elhelyezve, a lúg 24 óra múlva is színtelen marad, vagy legfeljebb világossárga színűre változik. Ha az oldat erősebben elszíneződik, az adalékanyagot csak laboratóriumi anyagvizsgálat igazolása alapján szabad felhasználni. A betonadalók szilárdságát a kőzet nyomószilárdsága jellemzi. A kőzet szilárdsága a belőle készítendő beton előírt szilárdságának legalább kétszerese, de minimum 500 kp/cm2 legyen. A természetes adalékanyag szilárdságát — szükség esetén — közvetve a belőle készített beton szilárdságával lehet megállapítani. A gyakorlatban már bevált adalékanyagok szilárdságuk vizsgálata nélkül is felhasználhatók. A fajsúly meghatározásakor meg kell állapítani a vizsgált anyag nedvességtartalmát is. Ha az adalékanyagok anyagsúlyát nem ismerjük, akkor a közelítő számításhoz az alábbi adatokat vehetjük figyelembe: Adalékanyag Anyagsúly (fajsúly), kp/dm3 bazalt 2,90 andezit 2,70 dunai homok 2,60 dunai kavics 2,65 dunai homokos kavics 2,62 kemény mészkő 2,60 A halmaztér fogat-súlyban attól függően, hogy szárazon vagy nedves állapotban történt a mérés, számottevő eltérés van. A legnagyobb fellazulás 2—4 s.% víztartalom mellett következik be. Az adalékanyag fagyálló, ha elváltozás nélkül kiállta az előírt vizsgálatot. A 0,5 s.%-nál kisebb teljes vízfelvételű adalékanyagok fagyállóknak tekinthetők. Agresszív hatásokkal szemben vízből kotrott vagy bányából termelt, fő tömegében kvarcanyagú homok és kavics általában ellenálló. Kőzetekből tört homok, zúzalék és zúzottkő alkalmasságát laboratóriumi vizsgálattal kell megállapítani. A zúzott adalékanyag vízfelvételének meghatározása szükséges lehet, hogy a helyes vízadagolást megállapíthassuk. Ha az egyórás vízfelvétel 0,5 s.%-nál nagyobb, a keverővíz megállapításakor célszerű az elszívott vízmennyiséget külön számításba venni. Az adalékanyag természetes nedvességtartalmán (vagy teljes nedvességtartalmán) a benne levő összes — vegyileg nem kötött — víz mennyiségét értjük. Az adalékanyag szemmegoszlását vagy szemeloszlási görbével, vagy a legnagyobb szemnagyság megjelölésén kívül, az ún. finomsági mérőszámmal jellemezzük. Az adalékanyag legnagyobb szemnagysága annak a rostának lyukbősége, amelyben a vizsgált anyagnak legalább 95%-a átesik. A legnagyobb szemnagyság emelése általában emeli a beton szilárdságát is. Felső határt szab még az az előírás is, hogy a legnagyobb szemnagyság nem haladhatja meg a szerkezeti elem legkisebb méretének 1/3-ad részét, illetve a vasbetétek közötti legkisebb távolság 2/3-át. Vízzáró vagy agresszív vízzel érintkező beton — más kikötés hiányában — ne tartalmazzon 40 mm-t meghaladó, a normálbeton pedig 80 mm-t meghaladó adalék-szemnagyságot. Vízépítési nagy tömegű beton legnagyobb szemnagysága 120— 150 mm is lehet. A 40 mm-t meghaladó szemnagyságú adalékanyag használatának korlátot szabhat a rendelkezésre álló betonkeverő. A legegyenletesebb keverést biztosító kényszerkeverőgépekkel általában max. 40 mm szemnagyságú adalékanyag keverhető. A szemeloszlási görbét olyan koordináta-rendszerben ábrázoljuk, amelynek vízszintes tengelyén a szita lyukbőségeinek mérőszámai vannak felrakva logaritmikus léptékben, 0,1 mm-es szitakezdőponttal, a függőleges tengely pedig a szitákon átesett, illetve fennmaradt anyag s.%-át jellemzi (II-1. ábra). A szabványos teljes szitasorozat tagjai a 0,1 0,25; 0,5 és 1,0 mm négyzetlyukú sziták, míg 166
