György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IX. Engedélyezési eljárások a vízépítésben
IX —8 ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK A VÍZÉPÍTÉSBEN — a vízbeszerzés lehetőségei és választott módja, — a vízkivétel indoka és üteme. b) szennyvízelvezetés esetében a következőket kell még ismertetni: — a keletkező szennyvizek mennyisége és minősége (átlagos és szélső értékek), — az elvezetés módja, időszaka, üteme, — a szennyvíztisztítás megoldása, — a szennyvízelhelyezés lehetőségei (a befogadó megjelölése és jellemzése) és az elhelyezés választott módja, c) vízkárelhárítás esetében: — a káros vizekre jellemző valószínű hidrológiai értékek, — a védeni kívánt terület hidrográfiai és gazdasági leírása, — a védeni kívánt érték hozzávetőleges nagysága^ A vízgazdálkodási szempontból érintett terület helyszínrajzának tartalmaznia kell Általában a vízgazdálkodási cél megvalósításával érintett térség 1:1000—1:5000, ill. a szükséges áttekintést nyújtó egyéb méretarányú helyszínrajzát, amelyen fel kell tüntetni a) a vízgazdálkodásilag érintett terület (a művek hatásterülete) határát; b) az érintett területen belül levő fontosabb vizeket, vízgazdálkodási és egyéb érintett létesítményeket ; c) a fontosabb területi adottságokat; d) a tervbe vett teljes beruházás általános elrendezését ; e) a tervezett vízi munka vagy vízi létesítmény helyét és elrendezését; f) a meglevő, kapcsolódó vagy megszüntetendő vízi létesítmények helyét és elrendezését; ff) a tervbe vett vízi létesítményeknek az érintett településszerkezetbe való beilleszkedését, a község (város) határának, a belső területnek, az úthálózatnak, a létesítményeknek stb. szükséges részletességű feltüntetésével. Részleteiben az alábbi vízgazdálkodási célok megvalósításánál az „Általában” c. pontban foglaltakon kívül a helyszínrajzon a következőket is fel kell tüntetni: a) vízhasznosítás esetében — a víznyerő helyet (vízfolyás, csatorna, tó, tározó stb.), — a vízbeszerzésre szolgáló művet és a vízszállítás nyomvonalát, — a vízhasznosítás helyét, b) szennyvízelvezetés esetében — a szennyvíz keletkezésének helyét, — a szennyvízművek (szennyvízcsatornák, szennyvízkezelő művek, szivattyútelepek) általános elrendezését, — a szennyvíz befogadóját és a bebocsátás helyét, c) vízkárelhárítás esetében — a védeni kívánt terület határát, — a védeni kívánt területen a települések és a fontosabb létesítmények elhelyezését. Az elvi meghatározásra vonatkozó kérelmet annál a vízügyi igazgatóságnál kell benyújtani, amely a vízi munka, ill. a vízi létesítmény vízjogi engedélyének megadására illetékes. Ä vízügyi igazgatóságnak az elvi meghatározást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a kérelmezővel írásban közölnie kell. Az elvi meghatározásra vonatkozó állásfoglalásnak tartalmaznia kell a) a lehetséges általános műszaki megoldási módot vagy módokat, amelyek a tervbe vett vízgazdálkodási cél elérésére alkalmasak; b) mindazokat a lényeges vízgazdálkodási és vízügyi-műszaki előírásokat (kikötéseket, feltételeket), amelyeket a tervezendő vízi munka vagy vízi létesítmény elhelyezésénél és műszaki megoldásánál, továbbá a használatánál, a működése során a vízgazdálkodási kapcsolatok és kölcsönhatások kialakításánál, a vízhasználat gyakorlásánál — a térség vízgazdálkodásának általános rendjével való összhang biztosítása, továbbá a vízgazdálkodási adottságok és lehetőségek körébe való beilleszkedés végett — meg kell tartani; c) a tervbe vett célnak vízgazdálkodásilag leginkább megfelelő vagy lehetséges vízbeszerzési módját és helyét (esetleges változatait), továbbá átlagos vagy szélső értékek meghatározásával a kivehető (felhasználható) víz mennyiségét; d) a vízelvezetés módját és helyét, így különösen a felhasznált víz (szennyvíz) befogadóját, a bevezetés helyét, továbbá átlagos vagy szélső értékek meghatározásával a bevezethető víz (szennyvíz) mennyiségét és minőségi határértékeit; ej az elvi meghatározás érvényességének időtartamát. Az elvi meghatározás érvényességi időtartama egyedi nagyberuházásnál és egyéb programköteles 1618
