György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VIII. Csatornázás és szennyvíztisztítás
Vili —180 CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Szennyvízöntözés A szennyvízöntözés célja az arra alkalmas szennyvizeknek öntözéssel való elhelyezése a talajba, egyúttal azok mezőgazdasági hasznosítása. A szennyvíz elöntözése történhet: — felületi öntözési móddal (árasztó, csörgedeztető, barázdás), — esőszerű öntözési móddal, — altalaj öntözési móddal. Részletesebben 1. a VI/3. „Öntözés” fejezetet. Mezőgazdasági hasznosítás szempontjából a szennyvizek három csoportra oszthatók: — közegészségügyi korlátozás nélkül hasznosítható, — közegészségügyi korlátozással hasznosítható, valamint — mezőgazdaságilag nem hasznosítható szennyvizekre. Közegészségügyi korlátozás nélkül hasznosíthatók azok a szennyvizek, amelyek: a) nem tartalmaznak olyan töménységben mérgező vegyi anyagokat, amelyek a vele dolgozók egészségében, vagy a szennyvíz felhasználásával előállított termék fogyasztása révén emberi, állati szervezetre káros volna (az OVHMI 116 szerint), b) kórokozó baktériumot nem tartalmaznak és 2 órás ülepítés után életképes férgek nem mutathatók ki (az MSZ 22901 szerint), c) nem tartalmaznak a 1511956 Eü. M. sz. utasításban meghatározott mennyiségnél több sugárzó anyagot. Ebbe a csoportba tartoznak általában a fekália- mentes, biológiailag bontható ipari szennyvizek. Közegészségügyi korlátozással hasznosítható szennyvizek, amelyek: fertőző anyagokat (fekáliát, állati maradványokat) az előbbi csoportban meghatározott meny- nyiségeken felül tartalmaznak. Ebbe a csoportba tartoznak általában a városi csatornahálózatba bevezethető szennyvizek és az abból kifolyó szennyvizek. Mezőgazdaságilag nem hasznosítható szennyvizek azok, amelyek: a) fertőző betegeket ellátó intézményekből, vagy fertőző állati termékeket is feldolgozó üzemekből származnak, b) emberre vagy állatra közvetlenül vagy közvetve káros mennyiségben tartalmaznak mérgező anyagokat (pl. fémsók, cián stb.), c) sugárzó anyagokat, vagy a növényt, illetve a talajt károsító anyagokat tartalmaznak. Eredetük szerint öntözésre felhasználhatók a) ipari szennyvizek: elsősorban tej-, cukor-, szesz-, keményítő-, konzerv-, sör-, papír- és cellulóz-, kender-, lenfeldolgozó, műtrágyaipari szennyvizek, b) házi, városi és kevert szennyvizek. A szennyvizek öntözésre való alkalmasságát fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok alapján lehet eldönteni, a mindenkor érvényben levő öntözővíz minősítési és egészségügyi rendelkezések alapján. Szennyvízöntöző telep tervezésekor tisztában kell lenni az elöntözendő szennyvíz mennyiségével és minőségével és ezek órai, napi, havi és évszakonkénti változásával, a távlati elképzelésekkel. Az állandóan, de különböző intenzitással érkező szennyvizet minden körülmények között biztonsággal kell fogadnia az öntözőtelepnek. Ezért az öntözésre előirányzott területen kívül biztonsági területet kell létesíteni, amelyen az öntözőtelepen valamilyen (időjárási, agrotechnikai) okból el nem^ öntözhető szennyvízmennyiséget el lehet helyezni. Itt a cél a szennyvíz elhelyezése mellett a terület hasznosítása. A biztonsági terület részben vagy egészben mint szűrőmező is kialakítható. Ezenfelül részben biztonsági okokból, részben a szennyvíz érkezésének és az öntözés ütemének teljes összhangba hozatala érdekében szennyvíztározót szoktak építeni. A szennyvizet öntözés előtt csak annyira kell megtisztítani (előtisztítani), hogy az a közegészségügyi, üzemeltetési, növényvédelmi követelményeket kielégítse. Általában elegendő a mechanikai előtisztítás, amely rácsszemét-visszatartásból, homokfogásból, ülepítésből vagy ezek kombinációjából állhat. Szükség szerint alkalmazható biológiai és vegyi kezelés is. Az iszapkezelés és -elhelyezés szintén része az előtisztításnak. Ismerni kell továbbá az öntözendő terület talajtani adottságait, hogy megállapítható legyen; vajon az adott szennyvíz károsodás nélkül elöntözhető-e. Döntő szempont, hogy az öntözendő területen a talajvíz 150 cm-nél mélyebben legyen az öntözés befejezésekor. Ha a szennyvíz vegyi összetétele vagy a rendelkezésre álló szennyvíz mennyisége megkívánja, hígítóvízről kell gondoskodni, amelyet ha tárolni 1600
