György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VIII. Csatornázás és szennyvíztisztítás
VIM-174 CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS títást lehet (és kell) alkalmazni, tudomásul kell venni, hogy annak hatásfoka csak a legritkább esetben emelhető 90% fölé, sőt sokszor a 70% is szép eredmény. A kémiai tisztító módszereknél az állandó vegyszerköltség jelent súlyos megterhelést az ipartelep számára, tehát ilyet, hacsak nem méregtelenítésről vagy semlegesítésről van szó, lehetőleg ne alkalmazzunk. Általánosságban a VIII-63. táblázat figyelembevételével a következő irányelvek szögezhetők le: a) Ahol az ipari technológia során biológiailag bontható szennyező anyagok kerülnek a vízbe, igyekezni kell a mezőgazdasági hasznosítás feltételeit megteremtem. Ahol erre mód nincsen, de a terület kisajátítása nem túl költséges, stabilizációs, esetleg levegőztetett szennyvíztavak létesítése előnyben részesül. b) Olyan ipartelepek esetében, ahol a technológiából kifolyólag a szennyvíz pH-ja vagy egyéb jellemzője időbelileg nagyon ingadozik, kívánatos kiegyenlítőmedencét létesítem. c) Olyan esetekben, ahol csak rendkívül költséges technológiai megoldással (pl. sótalanítás) távolítható el a szennyezőanyag, ott törekedni kell a be- tározásra, és az árvízi vízhozamnál történő diszperzióra, tehát a hígításos elvezetés időszaki megoldására. Ilyen esetekben egyébként a vízvisszaforgatás lehetőségeit a maximális mértékben érdemes kiaknázni az ipari technológiában. Végül szóba jöhet még a mélységi injektálás, tehát a talajban olyan vízvezető réteg felkutatása, melybe ártalom nélkül elhelyezhető (tárolható) a koncentrált ipari hulladék. Bővebbet 1. a [66] és [99] sz. irodalmi hivatkozás alatt. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ELRENDEZÉSI TERVE Az előző fejezetekben az alapműveleteket összekapcsoló technológiai folyamatokról volt szó. A tervezés fontos feladata azonban —■ amint azt már előrebocsátottuk — a különböző technológiai folyamatok és az ezeket magukba foglaló műtárgyak egybekapcsolása, sorrendbe állítása, egyetlen szennyvíztisztító teleppé történő kovácsolása. Továbbiakban az ehhez a művelethez figyelembe veendő szempontokat tárgyaljuk. Nagyságrendi osztályozás Az egész szennyvíztisztító telep technológiai megoldásának az alapját a szennyvízhozam (ill. a szennyezettségi jellemző) nagyságrendje képezi. Ez természetesen nemcsak lakossági szennyvizek, hanem ipari szennyvizek esetére is fennáll, mert mint ahogy láttuk az ipari szennyezettséget — ha az BOIs-ben mérhető — átszámolhatjuk lakos- egyenértékre. A VIII-64. táblázatban és az abban feltüntetett VIII-136., 137. és 138. ábrák helyszín- rajzi megoldások kapcsán igyekeztünk útmutatást adni a lakosszámban, ill. a lakosegyenértékben kifejezett nagyságrendekre ajánlható technológiai megoldásokhoz. A táblázatból kitűnik, hogy alapvető szempont kell legyen az ún. nagyvonalú tervezés, tehát, hogy minél több technológiai folyamatot és műveletet fogjunk össze egyetlen egységben, egyetlen műtárgyban. Természetes, hogy a nagy telepek elrendezési tervét (technológiáját) nem lehet miniatűr méretekre kicsinyítve kis teleD ö \\ o 25 m V VIII-136. ábra. Csepegtetőtestes szennyvíztisztító telep elrendezése 5000 lakosú helység részére 1594
