György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VIII. Csatornázás és szennyvíztisztítás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE Vili —153 l/izfarfa/om, % VIII-120. ábra. 1 m3 térfogatú 95% nedvessógtartalmú rothasztott iszap térfogatának csökkentése a nedvességtartalom elvonásával iszap szárazanyag torfa/ma (%) VIII-121. ábra. Az iszap szárazanyag-tartalma és a térfogat közötti összefüggés a víztartalomnak ez a része egyszerű módon, ún. „sűrítési” eljárással eltávolítható. A sűrített iszap szárazanyag-tartalma a kezdeti I—5%-ról 10— —15%-ra növekedhet, a sűrítés tehát az iszapvíz- eltávolítás leghatékonyabb módja. A kolloidálisan és kapilláris úton megkötött víz és az iszaprészek között fizikai-kémiai (legnagyobbrészt adszorpciós) kötés van. Ennek megszüntetéséhez nem elégséges a gravitációs erőtér, nagyobb munkát kell befektetni. Erre szolgálnak a különböző kondicionálási és víztelenítési eljárások, melyeknél a hőközlést, esetleg elektromos munkát, a kémiai ágens hidratációs energiáját, a mikroorganizmusok termelte energiát (aerob és anaerob fermentáció), valamint a centrifugális erőteret és a nyomáskülönbséget használjuk fel. A kolloidálisan és a kapilláris úton megkötött vizet — a befektetett energiamennyiségtől függően — 30—60% szárazanyag-tartalomig lehet eltávolítani. A sejtben kötött víz csak a sejtek feltárása (hidrolízis) útján távolítható el, ellenkező esetben ugyanis a sejtfal a vizet visszatartja. A sejt feltárása termikus vagy biológiai kondicionálási eljárásokkal történhet. A víztelenített iszap maradék nedvessége a komponensekhez kémiailag kötődik. A tekintélyes kötési energiák miatt csak szárítással — teljes mértékben csak termikus szárítással — távolítható el. mata mellett — térben és időben párhuzamosan — az iszap sűrítése is végbemegy, közöttük folyamatos átmenet van. Az ülepítés és a sűrítés kapcsolata első közelítésben a V1II-122. ábra alapján követhető. Az ülepítés megkezdése utáni t időpontban egy hengeres üvegedényben (menzurában) négy különböző zóna észlelhető. A legfelső A zónában lebegőanyagot gyakorlatilag nem tartalmazó víz (szennyvíz) található. A VI1I-122. ábrán feltüntetett folytonos görbe vonal e határvonal (az iszapszint) időbeli változását tünteti fel. A B zóna egyenletes sebességgel ülepedő iszapot tartalmaz, majd a C átmeneti zóna — amelynek felső szintje a B réteg jelenlétekor emelkedő tendenciát mutat — képez kapcsolatot a D kompressziós zónával. Az A—B határréteg Az műtárgyai A gravitációs sűrítés. Az ülepítő pelyliesedő anyag útépítési folyaVIII-122. ábra. Vázlat, a pelyhes anyagok ülepítésé- nek és sűrítésének elemzéséhez 1573
