György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VIII. Csatornázás és szennyvíztisztítás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE Vili —141 kg —3 ; ? a nyersiszap-hozam, m3/nap; X, a fermen- rendpzés méretezésére Példa anaerob iszapfermentációs (rothasztó) betorbeli szervesiszap-koncentráció, kg 10-15.54 3 F„ =———----=540 m3. 2 15 Az aktivált nyersiszap lebontására hivatott második lépcső térfogata a (37) képlet alapján v - 54 3 3-0-04 = 450 m3. A szükséges összes fermentortérfogat (F): F=F\ + V2+ V3= 1240 m3. A rendszer 02-fogysztásának (OF) meghatározásához meg kell határoznunk a közös fermentorban levő szerves iszap koncentrációt (Se) és a fermentorra érkező kevert iszap közös szervesanyag koncentrációját (S0) ^---------30+154---------= 15 kg/m ’ N es0,8x 15= 12 kg/m3. Ibből a (40) képlet alapján 0F Zq(S0-8t) h ahol Z a tapasztalat szerint = 1,2—1,4, tehát 0F=TM" = 0,27 kg/m3 nap’ OCn = 20F = 0,54 kg/m3 nap; OC = 238/m3xh. Az összes oxigénbeviteli szükséglet: 1240-0,54 = 670 kg/nap = 27,5 kg/h. Kiindulási adatok: lakosszám: 100 000, MSZ 15 302 szerint qf= 1,13 1/leé nap A napi iszaphozam (42) képlet szerint: q,N 1,13-100000 ? = 1000 1000-=113,0 m3/nap, Méretezés fajlagos rothasztótérfogat alapján A rothasztótérfogat (43) képlet szerint: V = =-9---r-°-° 000 = 9000 in3, 1000 1000 Vf a VIII-52. táblázatból 30+60=90 1/leé. A rothasztási időtartam: V 9000 t——= -——- = 80 nap. q 113 Méretezés fajlagos szervesanyag-terhelés alapján. A napi iszaphozam mint előbb *=wüö=m m3/nap' A fermentor szervesanyag-terhelése: 7’sz =f^-1000 = ' •1000 = 56 500 kg/nap, ahol C = 50 az iszap szervesanyag-koncentrációja. A fermentor térfogata (48) képlet szerint T„ 56500 V = —1*=: 2,4 = 23 500 m3, ahol Tf megengedett fajlagos terhelés =2,4 kg/m3 nap. A tartózkodási idő: t = — = = 208 nap. q 113 KÉMIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Az ivóvíztisztítási fejezet elején tárgyaltuk azokat a technológiai alapműveleteket, amelyeket a kémiai szennyvíztisztításnál alkalmazunk. A „Víz- tisztítás” részletes tárgyalásánál szerepelt a legtöbb olyan kémiai eljárás, amelyet a szennyvíztisztításban is alkalmazunk. így pl. a vegyszerelőkészítés és a koaguláció a derítésnél, a kémiai oxidáció a fertőtlenítésnél. A most tárgyalandó szennyvíztisztítási technológiánál szóba jön még egy-két fizikai jellegű alapművelet, ill. technológiai folyamat is. Egyébként ezekről is volt már szó a víztisztításnál, így az aktívszén adszorpció az íz- és szagtalanításnál, a kilevegőztetés a savtalanításnál és a szűrésnek minden megvalósítási formája a „Szűrés” fejezetben. Nagyon röviden mégis foglalkoznunk kell fenti eljárásokkal most a szennyvíztisztítási feje1561
