György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII-143 P/oMb/a/er , űer/b?// nz VII-163. ábra. C6MF-típusú derítő módosításokkal Csehszlovákiában kör alakú, sokszög alakú kialakítással (CSAV-derítő) és az NDK- ban is rendszeresen alkalmazzák főleg felszíni vizek vagy erősen szennyezett talajvizek tisztítása során. A VII-163. ábrán egy CSAV-derítő látható. A Pulsator-derítőket a francia DEGREMONT cég fejlesztette ki (VII-164. ábra). Az elnevezés a derítő működését jellemzi, a megszakításos, pul- záló üzemelési módot. Az ábra felső részén az iszap leülepedésének periódusát látjuk (a légbeszívó szelep zárva, a harang alakú középső térben a víz emelkedik). Az ábra alsó része a tulajdonképpeni derítés periódusát mutatja be. A harang alakú térben a víz elért egy felső szintet, a légbeszívó működésbe lépett, a légnyomás hatására a derítendő víz a medence alsó részén elhelyezett perforált elosztó csöveken keresztül behatol a derítőtérbe, a benne levő iszappelyhek kialakítják az iszapfelhőt, a fölös iszap átbukik az iszapgyűjtő vályúba, a derített víz elfolyik a perforált elvezető csöveken át. A 2. ütem addig tart, míg a harang alakú térben a víz egy meghatározott alsó szintet el nem ér, akkor becsukódik a légbeszívó szelep, a víz útja megfordul és az egész folyamat kezdődik elölről. A derítők 10—40 m átmérőjű kör alakú medencék, vagy 20— 40 m oldalhosszúságú téglalap alakú medenceegységek formájában, rendszerint nyitott kivitelben készülnek. Építésük viszonylag egyszerű, gépészeti berendezésük, automatikus szabályozó rendszerük azonban kényes. A felületi terhelés (derítési sebesség) 0,8—1,5 mm/s között változik a nyersvíz lebegőanyag-tartalmától függően, 1000—1500 mg/1 lebegőanyag-tartalom körül érhető el a legjobb hatásfok, de lebegőanyag nélküli, huminsavas, színes vizek derítésére is jól alkalmazható. Magyarországon a sajóecsegi ipari vízmű Dorr-rendszerű derítőjét alakították át Pulsator rendszerűvé. b) Gépi kotróval működő derítők. A sok derítőtípus közül a Qraver-rendszerű derítők magyar tervezők (MÉLYÉPTERV) által továbbfejlesztett és hazai viszonyokra alkalmazott változata (reaktor, reaktivátor) terjedt el Magyarországon. A hazai műszaki gyakorlatban elterjedt műtárgy viszonylag széles, monolit vasbeton fenéklemezzel rendelkező, felfelé csonkakúpszerűen szélesedő, felül körhenger falú, fedett vasbeton medence. (A VII-165. ábrán lefedés nélkül látható egy MÉLYÉPTERV típusú derítő vázlata.) A derítőanyaggal összekevert nyersvíz a derítő tengelyében elhelyezett függőleges hengerbe kerül. / úf<?/77 (/szap /ez/Jepee/ese) légbesz/ré sze/epzaryg vókuumsi/ira/fyú Den'/ó/erben ■ l ___:___,ii~ tN yersv/z eme/ked/k r/z mozdu/aNon I Nyersnz be reze/es //.i/fem (z/eri/és per/or/e/sa) Leobesz/ro sze/ep fíffi/m 'om/a ■ /szópfé/bp : ZZ I Ev Fb'/ó's zs Fb '/ó 's rszcrp Nyersriz bereze/es VII-164. ábra. Pulsator-rendszerű derítő működési vázlata 87* 1379
