György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII —126 VÍZELLÁTÁS kalmazunk. A szűrőelem szabad keresztmetszeti tényezője = 0,64, szabvány szerint. A szűrőelemet perforált lemezű dob támasztja alá, ennek szabad keresztmetszeti tényezője/2 = 0,40. Az összeépített dobszűrő szabad keresztmetszeti tényezője f=fjt = 0,64-0,40 = 0,256. A szükséges összes szabad keresztmetszet F sz — Q V 0,093 0,25 = 0,372 m2. A szűrő szükséges hasznos keresztmetszete 0,372 0,256 = 1,45 m2. Mivel gravitációs, nyitott dobszűrők esetében csak a vízbe merülő résszel (40%) lehet mint tényleges szűrő- felülettel számolni, a szűrődob hengerpalást felületó- 1.45 nek szükséges nagysága ^ ^ = .3,62 m2. Alkalmazandó a Vízgépészeti Vállalat 0 1900 X 700 mm méretű dobszűrőtípusa, amelynek teljes hengerpalást-felülete 1,9.3,14-0,70 = 4,18 m2. A mikrodobszűrőlc a dobszűrők különleges csoportját alkotják. A szitaszövet lyukmérete 0,1 mm-nél kisebb, rendszerint 0,025—0,060 mm között van. Gyakorlatilag- a gravitációs, nyitott dobszűrőkhöz hasonló szerkezetűek, csak sokkal gondosabban megmunkáltak. Az illesztéseknél lényegesen kisebbek a tűrések, a csúszófelületek közötti rések mikron nagyságúak. A mikrodobszűrő kiterjedtebb és sugár hatásban intenzívebb öblítést igényel. Méretezése eltérő a közönséges dobszűrőkétől és legcélszerűbben laboratóriumi vagy üzemi kísérletek alapján megy végbe. A gyakorlati tapasztalatok alapján — durva tájékoztatásul — a VII-24. táblázat szerinti szűrési sebességekkel lehet számolni. VII-24. táblázat Mikrodobszűrők szűrési sebessége Lyukméret, mm Fém szitaszövedék Műanyag szitaszövedék szűrési sebesség, m/h 0,025 10-30 5-20 0,040 20-60 15-50 0,060 30-90 20-70 A műanyag (rendszerint poliamid) szitaszövet szálai a vízben némileg megduzzadnak, ez okozza a lyukméret és szűrési sebesség csökkenését. A VII-139. ábrán angol mikrodobszűrő metszetét ismertetjük. Az alkalmazhatóságra vonatkozóan a külföldi gyakorlat és a szakirodalom alapján a vélemények eléggé eltérőek. Általános következtetésként az alábbiak vonhatók le: A mikrodobszűrők alkalmazása elsősorban olyan természetes és mesterséges tározótavakból történő vízkivételnél célszerű, ahol a víz az év túlnyomó részében kevés szervetlen szennyezőanyagot tartalmaz és a mikroszűrest rapid koagulációs gyorsszűrés követi. Ilyenkor a szűrési periódus meghosszabbít - ható, a homokszűrő terhelése csökkenthető, a mikrodobszűrő lyukméreténél nagyobb kagyló- és csigapeték már a mikrodobszűrőn fennakadnak. A 150—200 mg/l-nél több szervetlen anyagot tartalmazó felszíni vizeknél a derítés elkerülhetetlen és ilyenkor a derítés során az algák túlnyomó része is eltávolítható. A mikrodobszűrők hívei elsősorban a vlankton- szervezetek eltávolításának hatásosságával érvelnek. Ugyanakkor azonban a gyakorlati tapasztalat azt igazolta, hogy a fonalas növényi mikroszervezetek és a filcszerűen a szitaszövetre tapadó anyagok okoznak nehézséget. Ezek elzárják a vízsugár útját, eltávolításuk nehéz és nem is oldható meg tökéletesen. A mikrodobszűrők Magyarországon nem kerültek még alkalmazásra, egyes iparilag fejlett országokban azonban — elsősorban iparivíz-tisztító művekben és kedvező nyersvízfeltételek mellett — alkalmazásuk eléggé elterjedt. 1362 VII-139. ábra. Mikrodobszűrő