György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VII. Vízellátás

VII —120 VÍZELLÁTÁS c) A nehezen ülepíthető, kolloidális és oldott anyagok eltávolítása vegyszeres kezeléssel, pelyhe- sítéssel és ülepítóssel derítőkben (mechanikai, elektro­kémiai és biológiai tisztító hatások). d) A finom kolloidális és oldott állapotban levő és derítés után visszamaradt anyagok eltávolítása szűréssel (mechanikai, kémiai és biológiai tisztító hatások). e) A víz savtalanítása (levegőztetés alkalmazá­sával működő mechanikai savtalanítók és szűréssel vagy mészvízadagolással működő kémiai savtala­nítók ). f) A víz vastalanítása, mangántalanítása, ill. együttes vas- és mangántalanítása levegőztetéssel (oxidálás), szűréssel, szükség szerinti pH beállí­tással (mészvízadagolás) és derítéssel is (mechanikai és kémiai hatások). g) A víz csírátlanítása klórozással, ózonizálással, esetleg egyéb eljárások révén (ultraibolya sugaras, ultrahangos, ezüstionos kezelés, termikus eljárások, radioaktív sugarakkal és nagy frekvenciájú áram­mal végzett kezelés). h) A víznek kellemetlen ízt és szagot okozó vegyü- leték eltávolítása mesterséges szellőztetéssel, oxidáló­elemek vagy oxigént leadó vegyületek alkalmazása révén (ózonizálás, klór-dioxidos kezelés, kálium- permanganát-adagolás), adszorpciós eljárásokkal (aktív szén kezelés), biológiai szűréssel (lassú szűrők beépítése), valamint az előző eljárások megfelelő kombináció j ával. i) A víz lágyítása és sötalanítása (termikus és kémiai eljárások, szűréssel kombinálva). j) Egyéb vízkezelési feladatok és eljárások (radioaktív szennyeződések eltávolítása, fluor- és jódkezelés, mikrodobszűrés stb.). MECHANIKAI TISZTÍTÓBERENDEZÉSEK A mechanikai tisztítóberendezések feladata a vízben levő uszadék jellegű (durva) és lebegő, de kémiai, ill. biológiai beavatkozás nélkül könnyen kifogható, ülepíthető szennyezőanyagok eltávolítása. E berendezések funkció és ennek megfelelően szerkezeti és technológiai kialakítás szerinti cso­portosítása a következő: Gerebek (rácsok) Szitaszűrők Ülepítőberendezések Gerebek (rácsok) A felszíni vízben elforduló durva hordalék, uszadék és általában az 5 mm-nél nagyobb méretű szennye­ződések visszatartására gerebeket alkalmaznak. A gerebek fómkeretbe foglalt rácsos táblák, amelyeken a szennyeződés visszatartására szolgáló rácsot laposacélból, koracélból vagy különleges kialakítású profilacélból készítik. 40—80 mm (esetleg még nagyobb) pálcaköz esetén durva geréb, 5—25 mm pálcaköz esetén finom gereb vagy rács a műszaki gyakorlatban használt elnevezés. A gerebek hasznos felületének meghatá­rozására szolgáló tájékoztató adat: a víz átáram- lási sebessége 0,6 m/s körül legyen. A gereben tör­ténő áthaladáskor 0,05 m körüli nyomásveszteség­gel lehet számolni. A gerebek tisztítását rendszerint kézi vagy gépi meghajtású tisztítógereblyékkel végzik. A gereblye fogai csak olyan mélyen nyúlnak a pálcák közé, hogy a gerebet összetartó hevederekben ne akad­janak meg. A fogak kialakítása gyűjtőkosárszerű a fennakadt szennyeződés visszahullásának meg­akadályozása céljából. A jobb tisztító hatás érde­kében a gépi tisztítású gerebeket a függőlegeshez 15—80°-kal döntve helyezik el. Kis pálcaközű gerebek folyamatos tisztítását célszerűen gépi meghajtású, végtelen láncra szerelt tisztítófésűkkel végzik. A víztisztítás során télen a gerebek előtt fel­gyülemlett kásajég okozhat kellemetlen üzemzava­rokat. Ez ellen pl. a gerebpálcák elektromos fűtésé­vel vagy műanyag bevonattal lehet védekezni. Tartós jégképződéssel veszélyeztetett helyeken azonban acél jégtörők alkalmazásával kell a jeget a gerebek elől eltávolítani. A víztisztítási gyakorlatban alkalmazott gereb- táblaegységek 1,50—4,50 m szélesek. A mechanikai tisztítás első fokozatát képező ge­rebek alkalmazása a felszíni víz (patak, folyó, tó vagy mesterséges tározó) jellegétől, a durva szeny- nyeződések mértékétől, gyakoriságától és általában a hidrológiai és meteorológiai viszonyoktól függ. Erősen változó vízjárású vízfolyásból történő vízkivétel után előbb durva gerebet, utána finom gerebet helyeznek el. Tiszta vizű, külső behatásoktól védett természe­tes vagy mesterséges tározó esetén gerebek helyett 1—2 mm lyukbőségű, műanyag vagy réz huzal­szövettel ellátott 1,5—2 m2 felületű és fémkeretbe foglalt táblák is megfelelnek. Ezek a műszaki gya­korlatban keretszűrőknek nevezett berendezések azonban már átmenetet képeznek az 5 mm-nél 1356

Next

/
Thumbnails
Contents