György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII —120 VÍZELLÁTÁS c) A nehezen ülepíthető, kolloidális és oldott anyagok eltávolítása vegyszeres kezeléssel, pelyhe- sítéssel és ülepítóssel derítőkben (mechanikai, elektrokémiai és biológiai tisztító hatások). d) A finom kolloidális és oldott állapotban levő és derítés után visszamaradt anyagok eltávolítása szűréssel (mechanikai, kémiai és biológiai tisztító hatások). e) A víz savtalanítása (levegőztetés alkalmazásával működő mechanikai savtalanítók és szűréssel vagy mészvízadagolással működő kémiai savtalanítók ). f) A víz vastalanítása, mangántalanítása, ill. együttes vas- és mangántalanítása levegőztetéssel (oxidálás), szűréssel, szükség szerinti pH beállítással (mészvízadagolás) és derítéssel is (mechanikai és kémiai hatások). g) A víz csírátlanítása klórozással, ózonizálással, esetleg egyéb eljárások révén (ultraibolya sugaras, ultrahangos, ezüstionos kezelés, termikus eljárások, radioaktív sugarakkal és nagy frekvenciájú árammal végzett kezelés). h) A víznek kellemetlen ízt és szagot okozó vegyü- leték eltávolítása mesterséges szellőztetéssel, oxidálóelemek vagy oxigént leadó vegyületek alkalmazása révén (ózonizálás, klór-dioxidos kezelés, kálium- permanganát-adagolás), adszorpciós eljárásokkal (aktív szén kezelés), biológiai szűréssel (lassú szűrők beépítése), valamint az előző eljárások megfelelő kombináció j ával. i) A víz lágyítása és sötalanítása (termikus és kémiai eljárások, szűréssel kombinálva). j) Egyéb vízkezelési feladatok és eljárások (radioaktív szennyeződések eltávolítása, fluor- és jódkezelés, mikrodobszűrés stb.). MECHANIKAI TISZTÍTÓBERENDEZÉSEK A mechanikai tisztítóberendezések feladata a vízben levő uszadék jellegű (durva) és lebegő, de kémiai, ill. biológiai beavatkozás nélkül könnyen kifogható, ülepíthető szennyezőanyagok eltávolítása. E berendezések funkció és ennek megfelelően szerkezeti és technológiai kialakítás szerinti csoportosítása a következő: Gerebek (rácsok) Szitaszűrők Ülepítőberendezések Gerebek (rácsok) A felszíni vízben elforduló durva hordalék, uszadék és általában az 5 mm-nél nagyobb méretű szennyeződések visszatartására gerebeket alkalmaznak. A gerebek fómkeretbe foglalt rácsos táblák, amelyeken a szennyeződés visszatartására szolgáló rácsot laposacélból, koracélból vagy különleges kialakítású profilacélból készítik. 40—80 mm (esetleg még nagyobb) pálcaköz esetén durva geréb, 5—25 mm pálcaköz esetén finom gereb vagy rács a műszaki gyakorlatban használt elnevezés. A gerebek hasznos felületének meghatározására szolgáló tájékoztató adat: a víz átáram- lási sebessége 0,6 m/s körül legyen. A gereben történő áthaladáskor 0,05 m körüli nyomásveszteséggel lehet számolni. A gerebek tisztítását rendszerint kézi vagy gépi meghajtású tisztítógereblyékkel végzik. A gereblye fogai csak olyan mélyen nyúlnak a pálcák közé, hogy a gerebet összetartó hevederekben ne akadjanak meg. A fogak kialakítása gyűjtőkosárszerű a fennakadt szennyeződés visszahullásának megakadályozása céljából. A jobb tisztító hatás érdekében a gépi tisztítású gerebeket a függőlegeshez 15—80°-kal döntve helyezik el. Kis pálcaközű gerebek folyamatos tisztítását célszerűen gépi meghajtású, végtelen láncra szerelt tisztítófésűkkel végzik. A víztisztítás során télen a gerebek előtt felgyülemlett kásajég okozhat kellemetlen üzemzavarokat. Ez ellen pl. a gerebpálcák elektromos fűtésével vagy műanyag bevonattal lehet védekezni. Tartós jégképződéssel veszélyeztetett helyeken azonban acél jégtörők alkalmazásával kell a jeget a gerebek elől eltávolítani. A víztisztítási gyakorlatban alkalmazott gereb- táblaegységek 1,50—4,50 m szélesek. A mechanikai tisztítás első fokozatát képező gerebek alkalmazása a felszíni víz (patak, folyó, tó vagy mesterséges tározó) jellegétől, a durva szeny- nyeződések mértékétől, gyakoriságától és általában a hidrológiai és meteorológiai viszonyoktól függ. Erősen változó vízjárású vízfolyásból történő vízkivétel után előbb durva gerebet, utána finom gerebet helyeznek el. Tiszta vizű, külső behatásoktól védett természetes vagy mesterséges tározó esetén gerebek helyett 1—2 mm lyukbőségű, műanyag vagy réz huzalszövettel ellátott 1,5—2 m2 felületű és fémkeretbe foglalt táblák is megfelelnek. Ezek a műszaki gyakorlatban keretszűrőknek nevezett berendezések azonban már átmenetet képeznek az 5 mm-nél 1356
