György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VII. Vízellátás

VII — 118 VÍZELLÁTÁS Példák a) homok és lebegőanyag-eltávolítás homokfogó és ülepítő medencékben; b) különböző nehéz ásványi szilárd anyagok eltá­volítása az ipari szennyvízből; ej a koagulációval és kicsapással ülepíthetővé vált anyagok eltávolítása. A melléktermékeket, az üledéket, homokot vagy iszapot további kezelés céljából el kell távolítani az ülepítő-berendezésből. Aflotációs műveleteknél az áramló víz nyugalom­ban tartása révén annak szállítóképességét csök­kentik vagy szuszpendálóképességét megszüntetik. Ez utóbbit flotáló szerek alkalmazása is elősegíti. Azok az anyagok, melyek természetüknél fogva könnyebbek a víznél, vagy amelyeket mestersé­gesen a víznél könnyebbé tettek, felúsznak a víz felszínére, ahonnan azok lefölözéssel eltávolít- hatók. Példák a) olaj és zsiradékok eltávolítása a szennyvízből olyan medencékből, amelyeknek elsődleges célja az ülepítés; b) a szennyvízbe finom levegőbuborékok bejutta­tása sűrített levegő diffúziója útján, vagy a szenny­vízben oldott levegőnek a szennyvíz feletti atmoszféra nyomásának csökkentését követő deszorpciója révén, amikor a finom eloszlású levegőbuborékok a szuszpen- dált részecskékhez tapadva, azoknak felhajtó erőt kölcsönöznek és azokat a felszínre emelik; c) flotáló szerek adagolása vízhez vagy szennyvíz­hez, amelyek a lebegő anyagokhoz tapadva, ül. a szusz- pendált anyagokat levegőbuborékokhoz tapasztva, a részecskéket a felszínre emelik. A melléktermékként jelentkező habot és maradókot el kell távolítani a flotációs berendezésről és ennek el­helyezéséről gondoskodni kell. Flotáló szerekre példa­ként az anionaktív, semleges és kationaktív detergen- sek, valamint az olajok, zsírok, gyanták és enyvek említhetők meg. A szűrés fogalma a sík szűrést (screening), üle- pítést és azokat a határfelületi jelenségeket egye­síti, melyek együttesen segítik elő a vízben lebegő szilárd részecskéknek vagy pelyheknek homok, szén vagy más szemcsés anyag szemcsefelületére való átvitelét. Példák a) a víz szűrése természetes fekvésű vízáteresztő talajrétegen, talajvízdúsítás céljából; b) a víz lassú szűrése homokszűrőn; c) a szennyvíz egészen lassú szűrése homokágyakon (rendszerint természetes talajréteg), amikor az egyes szennyvíz adagolások között a szennyvíz levegőzése és tartózkodása céljából szünetet tartanak; d) a víz gyors szűrése homok, szón vagy egyéb szem­csés anyagú szűrőkön át, amikor a felhalmozódó szennyanyagokat vízzel, levegővel és utána vízzel, vagy vízzel és egyidejűleg mechanikus gerebek alkal­mazásával távolítják el. Tápanyagátadás (határfelületi jelenség). A víz és szennyvíz természetes tisztulási folyamatában szap- rob szervezetek alakítják át a komplex, főként szerves eredetű anyagokat élő sejtanyaggá, vala­mint egyszerűbb és stabilabb anyagokká, ideértve a bomlási gázokat is. A fotoszintetikus szervezetek az egyszerű, főként szervetlen szervezeteket ala­kítják át sejtanyaggá napfény segítségével. Példák a) a lebegő és oldott szerves anyag aerob lebontása és stabilizálása szaprob szervezetek útján; b) a szennyezett befogadók fenekén jelentős vas­tagságban jelenlevő szerves anyagok anaerob lebon­tása szaprob szervezetek útján; c) alga és egyéb vízinövényzet termelődése a tisz­títótelep elfolyó szervetlen tápanyagának (N- és P- sók) és a napfény hatására; d) mesterséges biológiai szennyvíztisztítás aerob (eleveniszapos, csepegtetőtestes) eljárás, ill. anaerob (rothasztó) eljárás segítségével. Szilárd anyagok sűrítése és stabilizálása. Ezek azok az eljárások, amelyek segítségével a víz- és szennyvízkezelésnél melléktermékként keletkező iszapokat elhelyezésre alkalmas formába hozzák. A vízművekben keletkező iszapoknak azonban rit­kán van olyan rothadó tulajdonságuk, hogy a szá­rítóágyakra, lagúnákba, csatornákba vagy befo­gadóba való bevezetés előtt külön kezelést igényel­nének. A következő műveletek tartoznak ide: Sűrítés. At. iszapot addig keverik, amíg nagyobb gyorsabban ülepedő pelyheket alkot, amelyeknek az eredetinél kisebb a víztartalmuk. Példa Az eleveniszap sűrítése szárazanyag-tartalmának 3 — 6- szorosra való növelése céljából, 8 —12 óra hosszat tartó keverés útján. Centrifugálás. A centrifugába folyamatosan vagy időszakonként belejuttatott iszapot választják szét száraz anyagra és iszapvízre, utóbbi a mellék- termék. 1354

Next

/
Thumbnails
Contents