György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VII. Vízellátás

VII — 114 VÍZELLÁTÁS készen kell állnia. Ennek a készenléti szolgálatnak a hálózat nagyságától függően szüksége van: — tehergépkocsira, amely a javítás színhelyére szállítja a dolgozókat, a szükséges szerszámo­kat, kisgépeket, és a munka egyéb felszereléseit (elkerítőlécek, világítás stb.); — raktárra, amely a javítási munkák cső-, idom-, szerszám- és felszerelésszükségletét tartalmazza; — gépszínre, amelyben a készenléti szervezet által használt gépeket (kompresszorok, földmunka- gépek, kisgépek, áramfejlesztők stb.) üzemképes állapotban tárolják. A csőhálózat egyik váratlan hibája a csőtörés. A csőtörésnek rendszerint két oka van: az alapok (pl. hibás fektetés, anyaghiba, erős korrózió) és a kiváltó ok (pl. gyors zárás, tömítetlenség miatt talajátázás, megnövekedett forgalom, talajmozgás stb.). A vizsgálatnak törekednie kell mindkét ok meghatározására. A csőtörésjelentésen a megbon­tott vezeték állapotára vonatkozó jellemzésnek is szerepelnie kell (lerakódások mértéke, a korróziós rombolás leírása stb.). A kötelező fertőtlenítést a javított csővezetéken el kell végezni. A hálózaton előforduló leggyakoribb egyéb sérü­lések, ill. hiányok: hibák csőkötéseken (tömítéslazulások), korróziós jelenségek, csövek befagyása, felszerelési tárgyak, szerelvények hibái, vízelfolyás, víz minősége ellen felmerülő panaszok stb. Hibák megelőzése, csőhálózati hibák felkutatása, nyomásmérések, hálózati veszteségek csökkentése Önálló szervezetet kell létrehozni a rejtett vízelfo- lyások felderítésére. Ma már korszerű műszerek (akusztikus berendezés tranzisztoros erősítőkkel) állnak rendelkezésre, melyek a vezetékről kiszi­várgó víz zörejeit felerősítve, a szivárgási helyeket behatárolhatóvá teszik. Ezek a berendezések rend­szerint kiegészítő felszereléssel fémes vezetékek nyomvonalának, eltemetett csapszekrényeknek fel­keresésére is alkalmasak, így nagyon jól kihasznál­hatók. A hálózat műszeres ellenőrzésére előnyösek Űz éjszakai órák, mert a műszerek által szolgáltatott adatokat a forgalom kevésbé torzítja. Távvezeté­ken elegendő évente egyszer műszeres vizsgálatot tartani. Gazdasági jelentősége ellenére az üzemeltetők gyakran elhanyagolják a vezetékek hidraulikai tulajdonságának ellenőrzését. Ez kétféle lehet. a) Évenként végrehajtott nyomásmérési sorozatok lebonyolítása. Az összehasonlíthatóság érdekében előnyös, ha a nyomásmérést azonos helyeken és azonos üzemi körülmények között végzik el. E mé­rések tárják fel a kapacitás visszaesésének, a he­lyileg jelentkező vízhiányoknak az okait (pl. le­rakódások a cső belső felületén, magas ponton összegyűlt levegő, nem teljesen nyitott zár stb.). Az üzemeltetéshez nagyon hasznos segítséget nyújt, ha a hálózat jellegzetes pontjain regisztráló fesz­mérő elhelyezését biztosító mérőhelyet alakíta­nak ki. b) A vezeték belső felületének esetenkénti ellenőr­zése. Csőtörés, zárcsere, csatlakozások készítésekor lehetőség van a szétbontott vezeték állapotának vizsgálatára is. E vizsgálatok eredményéről fel­jegyzést kell készíteni és azokat a vezetékek szerint kell nyilvántartani. A hálózati vízveszteségek szá­mításának megbízhatósága a szállított és fogyasz­tott víz mérési pontosságától függ. Minthogy a hálózati veszteségek csökkentésének igen nagy a gazdasági jelentősége, a mérők pontosságának rendszeres ellenőrzésére külön figyelmet kell for­dítani. A hálózati veszteségek számításához segít­séget nyújt a fontosabb csomópontokon felszerelt állandó vízmennyiségmérő (vízsebességmérő). Tervszerű átalakítási munkák A hálózat ellenőrzése számos hibát és hiányosságot tár fel, melynek felszámolása tervszerű és folyama­tos munkával történik. Ezek a munkák pl. a nyo­másmérések eredményei alapján elrendelt átkötés készítése, vagy új elválasztózár beépítése — termé­szetüknél fogva nem tartoznak a TMK munkák keretébe. Ehhez hasonlóan szükség van a hálózatbővítés során lefektetett új vezetékeknek a meglevővel tör­ténő összeköttetésére, valamint azokra az átalakítási és átépítési munkákra, amelyeket más közmű vagy mélyépítési létesítmények építése tesz szük­ségessé. Ezt a munkát célszerűen ütemezve rendszerint a hálózat üzemeltetőjének kell elvégezni. A csőhálózati üzemeltetés folyamán jelentkező javításoknak és átalakításoknak idomszükségletét egyértelműen meghatározni nem lehet. Ez szám­talan tényező függvénye (nyomásviszonyok, talaj- viszonyok, beépítettség, a karbantartás minősége, a forgalom stb.), mely minden vízműnél más felté­teleket határoz meg. 1350

Next

/
Thumbnails
Contents