György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII — 114 VÍZELLÁTÁS készen kell állnia. Ennek a készenléti szolgálatnak a hálózat nagyságától függően szüksége van: — tehergépkocsira, amely a javítás színhelyére szállítja a dolgozókat, a szükséges szerszámokat, kisgépeket, és a munka egyéb felszereléseit (elkerítőlécek, világítás stb.); — raktárra, amely a javítási munkák cső-, idom-, szerszám- és felszerelésszükségletét tartalmazza; — gépszínre, amelyben a készenléti szervezet által használt gépeket (kompresszorok, földmunka- gépek, kisgépek, áramfejlesztők stb.) üzemképes állapotban tárolják. A csőhálózat egyik váratlan hibája a csőtörés. A csőtörésnek rendszerint két oka van: az alapok (pl. hibás fektetés, anyaghiba, erős korrózió) és a kiváltó ok (pl. gyors zárás, tömítetlenség miatt talajátázás, megnövekedett forgalom, talajmozgás stb.). A vizsgálatnak törekednie kell mindkét ok meghatározására. A csőtörésjelentésen a megbontott vezeték állapotára vonatkozó jellemzésnek is szerepelnie kell (lerakódások mértéke, a korróziós rombolás leírása stb.). A kötelező fertőtlenítést a javított csővezetéken el kell végezni. A hálózaton előforduló leggyakoribb egyéb sérülések, ill. hiányok: hibák csőkötéseken (tömítéslazulások), korróziós jelenségek, csövek befagyása, felszerelési tárgyak, szerelvények hibái, vízelfolyás, víz minősége ellen felmerülő panaszok stb. Hibák megelőzése, csőhálózati hibák felkutatása, nyomásmérések, hálózati veszteségek csökkentése Önálló szervezetet kell létrehozni a rejtett vízelfo- lyások felderítésére. Ma már korszerű műszerek (akusztikus berendezés tranzisztoros erősítőkkel) állnak rendelkezésre, melyek a vezetékről kiszivárgó víz zörejeit felerősítve, a szivárgási helyeket behatárolhatóvá teszik. Ezek a berendezések rendszerint kiegészítő felszereléssel fémes vezetékek nyomvonalának, eltemetett csapszekrényeknek felkeresésére is alkalmasak, így nagyon jól kihasználhatók. A hálózat műszeres ellenőrzésére előnyösek Űz éjszakai órák, mert a műszerek által szolgáltatott adatokat a forgalom kevésbé torzítja. Távvezetéken elegendő évente egyszer műszeres vizsgálatot tartani. Gazdasági jelentősége ellenére az üzemeltetők gyakran elhanyagolják a vezetékek hidraulikai tulajdonságának ellenőrzését. Ez kétféle lehet. a) Évenként végrehajtott nyomásmérési sorozatok lebonyolítása. Az összehasonlíthatóság érdekében előnyös, ha a nyomásmérést azonos helyeken és azonos üzemi körülmények között végzik el. E mérések tárják fel a kapacitás visszaesésének, a helyileg jelentkező vízhiányoknak az okait (pl. lerakódások a cső belső felületén, magas ponton összegyűlt levegő, nem teljesen nyitott zár stb.). Az üzemeltetéshez nagyon hasznos segítséget nyújt, ha a hálózat jellegzetes pontjain regisztráló feszmérő elhelyezését biztosító mérőhelyet alakítanak ki. b) A vezeték belső felületének esetenkénti ellenőrzése. Csőtörés, zárcsere, csatlakozások készítésekor lehetőség van a szétbontott vezeték állapotának vizsgálatára is. E vizsgálatok eredményéről feljegyzést kell készíteni és azokat a vezetékek szerint kell nyilvántartani. A hálózati vízveszteségek számításának megbízhatósága a szállított és fogyasztott víz mérési pontosságától függ. Minthogy a hálózati veszteségek csökkentésének igen nagy a gazdasági jelentősége, a mérők pontosságának rendszeres ellenőrzésére külön figyelmet kell fordítani. A hálózati veszteségek számításához segítséget nyújt a fontosabb csomópontokon felszerelt állandó vízmennyiségmérő (vízsebességmérő). Tervszerű átalakítási munkák A hálózat ellenőrzése számos hibát és hiányosságot tár fel, melynek felszámolása tervszerű és folyamatos munkával történik. Ezek a munkák pl. a nyomásmérések eredményei alapján elrendelt átkötés készítése, vagy új elválasztózár beépítése — természetüknél fogva nem tartoznak a TMK munkák keretébe. Ehhez hasonlóan szükség van a hálózatbővítés során lefektetett új vezetékeknek a meglevővel történő összeköttetésére, valamint azokra az átalakítási és átépítési munkákra, amelyeket más közmű vagy mélyépítési létesítmények építése tesz szükségessé. Ezt a munkát célszerűen ütemezve rendszerint a hálózat üzemeltetőjének kell elvégezni. A csőhálózati üzemeltetés folyamán jelentkező javításoknak és átalakításoknak idomszükségletét egyértelműen meghatározni nem lehet. Ez számtalan tényező függvénye (nyomásviszonyok, talaj- viszonyok, beépítettség, a karbantartás minősége, a forgalom stb.), mely minden vízműnél más feltételeket határoz meg. 1350