György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII-100 VÍZELLÁTÁS pal kiképezni. Mély aknákban a szellőzésről is kell gondoskodni. Az aknában acél vagy öntöttvas aknahágcsót vagy létrát kell elhelyezni. Az aknanyílást felfekvése és igénybevétele szerint megfelelő erősségű és mérető öntöttvas fedlappal kell ellátni. Ahol az aknához avatatlanok is hozzáférhetnek, a fedlap egyszerű, könnyen kezelhető lezárásáról kell gondoskodni. Vasút és út alatti átvezetések. Nyomóvezetékek részére a vasúti vagy közúti pálya keresztezésénél olyan megoldást kell keresni, amelyben a vezeték hibája a keresztező létesítményben kárt nem okozhat, a hibás vezeték helyreállítása lehetőleg gyorsan, különösebb bontási munka, ill. forgalom- korlátozás nélkül végrehajtható. Ezt a két fontos feltételt úgy lehet kielégíteni, hogy az utat és vasutat keresztező vezetéket védöalagútban vagy védőcsőben helyezik el, ugyanakkor gondoskodnak a csőtörés megfelelő jelzéséről. Korábban a vasúti keresztezéseknél nagy átmérőjű védő műtárgyakat építettek, amelyekben el lehetett végezni a hibás csőszakasz javítását, ill. a cső cseréjét. Az utóbbi időben a keresztezések megoldására egyre általánosabb az átfúrt vagy átsajtolt védőcsöves átvezetés. Ezt kívánják a jóváhagyó szervek (pl. MÁV), amelyek a vasúti pálya nyílt felbontását a műtárgy építési idejére még provizórium beépítése mellett is csak kivételes esetben engedélyezik, a menetsebesség-lassítás, többlet vontatási energia, balesetvédelmi intézkedések stb. miatt. Kevesebb hátránnyal jár a védőcső átfúrása vagy átsajtolása a pályatest alatt. Védőcsövekben a szolgálati vezeték célszerűen acélcső. Cseréje egyszerre vagy részekben, kihúzással megy végbe. A védőcső rendszerint acél- vagy vasbeton cső. Acél védőcső esetén a MÁV kettősfalú csövet és közötte injektált beton védelmet kíván meg. A kötelező irányelveket a KPM 112 52111970. 6. E. sz. előírása tartalmazza. Útpályák esetén a KPM útügyi szerveinek engedélyétől függően még elég gyakori az út felbontása félszélességben s a védőcső nyílt munkaárokban való megépítése. Ha az útpálya átvágása komolyabb forgalmi akadályt nem okoz, mint legolcsóbb megoldást a csővezeték átvezetését nyitott munkaárokban is javasolni lehet. Ez esetben a visszatöltés megfelelő tömörítéséről gondoskodni kell. A nyomócső kiszerelhetőségét a védőcsőből biztosítani kell. A nyomócső szigetelésének megsérülését a védőcső behelyezésekor és a kihúzáskor görgőkkel vagy szánkókkal meg kell akadályozni. Közúttal való keresztezésben a védőcső szilárdságtani méretezését a Közúti Hídszabályzat szerint kell végrehajtani. Mindkét keresztezésfajta esetén a tervet egyeztetni, illetve előzetesen engedélyeztetni kell az illetékes jóváhagyó szervekkel (MÁV, KPM Útügyi ig.). Az átsajtolás oldalán a sajtolóberendezés részére megfelelő szabad területről kell gondoskodni. A keresztezés vonalában előzetes talajmechanikai feltárást kell feltétlenül végezni. A csőtörést jelezni lehet aknával vagy csőtörésjelzővel. Csőtörés jelzésekor a védőcső egyik végét vízzáróan zárják, a másik végén biztosítják a víz akadálytalan bejutását az aknába vagy a csőtörésjelző készülékbe. A csőtörésjelző kialakítására a VII-126. ábra ad megoldást. Az ellenőrző aknát úgy lehet kiképezni, hogy az egyúttal az elzárószerkezet elhelyezésére is szolgáljon. Ha az elzárószerkezet aknába kerül, biztosítani kell, hogy a tolózár a terepszintről akkor is elzárható legyen. A sérülés megelőzésére az elzárószerkezetet mind az út, mind a vasút nyomás felőli oldalán kell elhelyezni. Ha kétoldali nyomás esete áll fenn, akkor a létesítmény mindkét oldalán, annak közelében kell elzárószerkezetet beépíteni. Vízfolyások keresztezése Meder alatti átvezetések. A gyakorlatban szinte elkerülhetetlen, hogy a csővezeték vízfolyásokat (patakokat, folyókat) ne keresztezzen. Ilyenkor —• ha hidak nem állnak rendelkezésre — a csővezetéket a mederben vagy a meder alatt létesülő műtárgyban kell elhelyezni. Kisebb vízfolyásokba 1336 VII-126. ábra. Csőtörésjelző
