György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII — 56 VÍZELLÁTÁS VII-5. táblázat Állattartás, locsolás, gépkocsik mosása, fürdők vízigénye Fajlagos vízigény, 1/db/nap átlag legnagyobb Állattartás vízigénye lovak szarvasmarhák száraztakar60-70 90-105 mánnyal 70-90 105-135 szarvasmarhák zöldtakarmány- nyal 45-50 70-75 juhok és kecskék 10 15 sertések 15 25 sertésólak tisztítása sertések fürdetéséhez többlet5 8 ként szarvasmarha-istállók tisztán 10-15 15-25 tartásához 10 15 lóistállók tisztításához 5 8 Házi kertek locsolása (50 — 100 m2 kertenként) l/m2/nap legnagyobb fogyasztású nyári napokon 2,0-3,0 Közterületek locsolásának vízigénye utcák locsolása 0,5-1,5 parkok gyepterületének locsolása 34 virágágyak 45 sportpályák 45 piacok £ Tisztasági fürdők 1/db/óra egy kádfürdő (óránként 1 kád töltése), 1/óra 500 egy zuhanyozó (óránként 6 zuhanyozás), 1/óra 360 Gépkocsik mosóvíz-igénye 1/db 1 kocsimosás (hetenként egyszer) 200250 A gépkocsi-mosóüzemnél a gépi mosás vízigényét esetenként kell megállapítani. ban akkor is szükséges. A teljes vízcserét itt 4 hetenként végre kell hajtani. Egyéb előírásokat a 26/1966. EüM - OVF sz. utatás tartalmaz. Iparvállalatok és üzemek vízigénye. Iparvállalatok és üzemek ivó- és használati vízigényét a táblázat alapján lehet figyelembe venni, /iparvállalatok és üzemek ipari vízigényét minden esetben a technológiai tervezőtől kell beszeVII-6. táblázat Ipari üzemek ivó- és használati vízigénye Fajlagos vízigény, 1/fő/nap átlagos legfeljebb Mosdás 10-15 10-15 Zuhanyozós és munkahely jellege szerint 30-80 40-100 Kézmosás 5-8 7-10 W. C.-használat 8-10 8-10 Iroda 15 20 Zuhanyozóberendezés (1/óra) 500-600 500-600 rezni. Az irodalomban, illetve az OVF 34—61. E. sz. szakmai szabványban rögzített adatokat csakis becslés, illetve nagyságrendi ellenőrzés mértékéig célszerű felhasználni. A kapott adatok (igények) alapján a technológus bevonásával az üzem sajátos jellegét és telepítését stb. figyelembe véve a reális vízigényre vízgazdálkodási tervet kell készíteni. Fel kell használni adott esetben a szóba jöhető összes víztakarékossági lehetőséget (visszaforgatás, többszöri felhasználás, koo- perálás stb.). A vízgazdálkodási terv alapján állapítható meg az üzem részére szükséges ipari friss vízigény meny- nyisége és minősége. Építési munkahelyek vízigénye. Építkezéseknél, munkahelyeken az alábbi vízigényekre kell vizet biztosítani: Ivó- és használati vízigény, technológiai vízigény és egyéb vízigény. Ivó- és használati víz céljára mindenképp ivóvíz minőségű vizet kell juttatni. Fejadagonként, illetve fajlagos értékként az ipari üzemek hasonló célokra megadott irányértékei vehetők figyelembe. Technológiai célra (habarcs-, betonkészítés, mész- oltás) csak az esetben szabad ivóvizet felhasználni, ha az egyébként beszerezhető víz gyártási célra nem megfelelő, vagy az ipari víz drágább, mint az ivóvíz. Technológiai és egyéb célokra szükséges vízmeny- nyiséget az építési munkahely jellegének figyelem1292
