György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII —46 VÍZELLÁTÁS VLI-62. ábra. Galériás forrásfoglalás helyszínrajzi elrendezése. A geológiai szelvény a VII-63. ábrán látható helyeit a VII-62. ábra szemlélteti. A feltárások a patakvölgyben kb. 40—50 m hosszban történtek. Feltárás során a patakban a forrásfakadások fölött és alatt Thomson-bukót építettek be, amelyeken mérték a hozamokat. A két bukón átfolyó víz különbsége volt a forráshozam, amelynek átlagos értéke 380 1/min volt. Két 10—11 m mély fúrás is készült, egy a forrás fölött (1. sz.) és egy a forrás alatt (2. sz.). Az ezeken felvett geológiai szelvényt a VII-63. ábra mutatja. Megállapítható, hogy a mészkőből a víz a 2. sz. fúrásban is meglelhető agyagréteg miatt jön a felszínre. A 2. sz. fúrás vizet nem adott, míg a vízadó repedezett mészkőbe, törmelékbe mélyült 1. sz. fúrás 6001/min hozamú volt. Itt tehát a felszín alatti tározás lehetséges, mert a forrásküszöb alatt is van vízadó réteg. A forrásvíz vegyelemzése azt bizonyította, hogy a víz megfelelő. A víz hőmérséklete 12 °C. A vizet gravitációsan vezették a felhasználó községbe. Ennek megfelelően a forrásfoglalás galériás. A galéria 50 fm hosszban a patakmederbe került, a patakot burkolt övárokban elterelték. A galéria keresztmetszete a VII-64. ábrán, hossz-szelvénye a VII-65. ábrán látható. A galéria váza 10 mm-es lyukakkal 0,32 százalékban perforált abesztcement nyomócső, amely köré háromrétegű szűrőkavics került. A galéria töréspontjain figyelő aknák készültek, az addig érkező vizek hordalékának ülepítésére iszapfogó zsomppal. A galéria vízgyűjtő végaknájából a víz 150 mm átmérőjű csövön folyik a községbe. A galéria után egy aknában a vezetéken tolózár van. Ha a vezeték végén a községben levő fogadó medencében a medence megtelésekor a csőzáró működik, úgy a forrásfoglalás automatikusan szív le és tároz a felszín alatti tározótérből, a fogyasztás igényeinek megfelelően. A foglalást övárok és kerítés veszi körül a VII-62. ábrán látható módon. A galéria szivattyúzással, nyíltvíztartással épült, kb. 3000 1/min szivattyúkapacitással. Leszívott állapotban az állandósult hozam kb. 500— 800 1/min volt. Egyszerű kutas, felszín alatti tározást megvalósító forrásfoglalás helyszínrajzát szemlélteti a VII-66. ábra. A forrás geológiai szelvényéről és a foglaló művek keresztmetszetéről a VII-67. ábra tájékoztat. Itt a víztermelés 30 m mély kútból történik búvárszivattyúval. A kút az eredeti forrásfelfaka- dás mellett mélyült. A felfakadás helyén kis forrás1282
