György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII —16 VÍZELLÁTÁS rőjű 1 cm-es lyukakkal ellátott azbesztcement nyomócső Simplex-kötéssel. E cső körül 1,5—5 cm-es rostált kavics van, majd a második szűrőréteg osz- tályozatlan dunai homokos kavicsból áll. Újabban a tapasztalatok szerint második szűrőrétegnek szívesebben alkalmazzuk az osztályozatlan homokos kavicsot, mert abban a vízáramlás hatására ki tud alakulni a természetes szűrőváz. Itt a csőperforálás mértéke 1,7%. A galéria fajlagos hozama (egy méter hosszú szakaszon bejutó víz) 4,8—0,5 1/min/m között van. (A galéria összes hozama 1000—2000 1/min között változik általában.) Fontos megemlíteni, hogy az iszapos homokba, iszapba települt galériáknál általában kerülni kell a túlzottan nagy (3—4 m vagy ennél nagyobb) depressziók hirtelen kialakulásának lehetőségét. Repedezett kőzetekben létesített galéria kialakítására példa a VII-19. ábra. Ilyenkor is rendszerint kell szűrőréteg, mert a repedésekben előfordulhat finomabb anyag, amit ki kell szűrni. (Bakteriológiailag is hasznos a finomabb szűrőváz!) A váz 3 cm-es hézagokkal ellátott vasbeton keret, körülötte háromrétegű szűrő, a vízadó kőzet repedezett mészkő és márga. Itt jegyezzük meg, hogy a zúzott kővel szerzett tapasztalatok rosszak, ezért a zúzott követ galériában lehetőleg kerülni kell. f) Csápos kutak. A csápos kutak tulajdonképpen különleges módon megépített galériának tekinthetők, azért alkalmazásuk elsősorban vékonyabb homoKeresztmetszet 77^W/7777777ZrT77Z^W^ O/c/zr/nezef y 7?%|g , ÉC fi t-2cm rosta/fí i’7 kavics ai.s1.: Előregyártót/ f Ú: vb Qa/ena dem j ÍOcm kavicstrritä^^^rty/Ay/^> , 23.23,23, VII-19. ábra. Repedezett kőzetbe telepített galéria keresztmetszete kos-kavicsos vízadó rétegeknél javasolható. Magyarországon elsősorban a Fővárosi Vízműveknél, a Duna homokos, kavicsos teraszára, parti szűrésű rendszerként telepítettek csápos kutakat. A csápos kút egy függőlegesen vízzáró módon kiképzett aknából és belőle a vízadó rétegbe kisajtolt és perforált vagy réseit szűrőcsövekből áll. A víz a rétegből a perforált csöveken át jut be az aknába. Az akna és a csápok mérete és anyaga alapján ismeretes a normál csápos kút és a törpe csápos kát. A normál csápos kútnál az akna mintegy 5 méter átmérőjű, kb. 40 cm vastag vasbetonból 10—15 m mélyre süllyesztve készül. A kihajtott csápok száma általában 7 db, hosszuk 30—60 m közötti. E csápos kutak hozama a 12 000 m3/nap-ot is elérheti. A törpe csápos kutak aknái acéllemezekből hegeszt- ve készülnek 2,2 m átmérővel. Az egy szintben kihajtott csápok száma 5 db, hosszuk egyenként kb. 30 m. A réseit csápok csőátmérője 216 mm. A budapesti törpe csápos kutak hozama 5—8000 m3/nap. A kivitek tervek elkészítése előtt az akna helyén egy, és minden csáp helyén két darab próbafúrást mélyítenek, összesen tehát 11 db-ot. Az akna helyén levő fúrásból kb. 70 órán át próbaszivattyúzást 1252 VII-20. ábra. Törpe csápos kút rajza
