György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII —6 VÍZELLÁTÁS 1. rtr/hzaf i, í VII-2. ábra. Egyszerű ásott kút kisfogyasztók részére 1 csiga; 2 háromláb építés idejére; 3 vízzáró agyag; 4 kút saját anyagából visszatöltve; 5 előregyártott beton kútgyűrűk; 6 munkagödör széle; 7 mosott kavics; 8 leterhelőkavics % lemben ma kapható beton kútgyűrűkből készült, a kis vízigény miatt szűrőréteg nélkül. Az ásott kutak építési módját egyébként elsősorban a kiemelésre kerülő kőzetek határozzák meg. így más módon építünk homokban vagy kemény kőzetben, pl. mészkőben. Az alábbiakban ezeket példákkal illusztráljuk. Laza, üledékes kőzetben, löszös homokban, homokos löszben mélyített ásott kút kiképzését mutatja a VII-3. ábra. A kút perforált betongyűrűkből, illetve azbesztcement esőből készült. A kút 1,8 m átmérőjű munkagödrét 5,2 m mélységig ducolás nélkül lehetett kiemelni, a 198 cm-es nyugalmi vízszint alatt, szivattyúzás védelme mellett. (Szivattyúkapacitás kb. 4001/min.) A kút lényege itt a kettős szűrőréteg. (A kút adatai: nyugalmi vízszint —1,98 m, a vízhozam —4,3 m leszívásnál 250 1/min.) Kavicsban mélyített kút tervét a VII-4. ábra mutatja. A kút váza, bélelése vasbetonból van, és a 15 cm vastag oldalfalakon a víz a betonba elhelyezett soklyukú téglákon át folyik be. A kút rézsűs munkagödörrel, nyíltvíztartással készült, a munkagödröt 100 1/p-es szivattyúval víztelenítették. Tömör és szilárd mészkőben épült kút tervét láthatjuk a VII-5. ábrán. A 6,2 m mély, betonidom- kövekből épült 3 m-es átmérőjű kút kétrétegű szűrőréteggel épült. A tömör, de repedésekkel, barlangokkal átjárt krétakorú mészkövet robbantással kellett megbontani. Víztelentése nyíltvíztartással 3000—3500 1/min teljesítménnyel történt. A robbantási tervet a VII-6. ábra szemlélteti. 1 m3 kőzet kirobbantásához 2,3 kg paxit kellett. A kút bélelését, vázát alkotó, hézagokkal ellátott beton idomkövek tervét a VII-7. ábrán láthatjuk. b) Süllyesztett kntak^KIkésy.itett süllyesztett kút látható a VII-8. ábrán. A kút részei a kútfejkiképzés, a kútköpeny (kútbélelés), a szűrőréteg és a kút- szerelvények. A terepből kiálló kútfejkiképzés a terep fölötti részt zárja le (az ábrán a kútlezáró vasbeton fedlap és rajta a lebúvó szellőzőnyílás). Ide tartozik még a kút körüli vízzáró agyagtömítés is. A kút fő része a kútköpeny (rendszerint vasbetonból), amely megakadályozza a kút falának a beom- lását. A kútköpeny alsó része a vágóélkoszorú. A kút alulról táplálkozik, a vízadó homok leterhelésére kavicsterítés van a kút alján. A kútba különféle szerelvények kerülnek, amelyek a közlekedést, ill. a vízkitermelést segítik elő (vaslétra, szivattyú szívócsöve). A süllyesztett kutak meghatározó fő méretei a kút belső átmérője és mélysége. A belső átmérő rendszerint 80—300 cm között változik. A kisebb átmérő- jűek (80—120 cm) rendszerint kisebb (2—4 m) mélységűek, és többnyire előre gyártott betongyűrűkből készülnek. A 6—12 m mélységű kutak 2—3 m-es átmérővel többnyire monolit vasbetonból épülnek. A süllyesztett kutaknál a kútbélést, a kútköpenyt a felszínen készítik el, majd a bélésen belül kiemelik a talajt. Emiatt a kútköpeny a saját súlya vagy ráterhelés hatására lesüllyed és így a kívánt mélységbe juttatható. A kútköpeny alsó részét úgy képezik ki, hogy az könnyen hatoljon le a talajba. Az így kiképzett rész a vágóéi. A vágóéi és a kútköpeny kör keresztmetszettel és rendszerint B 200-as betonból készül. 1242
