György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII —3 A regionális vízművek jellemzői a következők: a vizet rendszerint több nagy kapacitású víztermelő egységből szerzik be, a vízellátó rendszerek telepeit és a fogyasztási súlypontokat viszonylag nagy átmérőjű távvezetékek kötik össze, a vízellátás a biztonság érdekében két vagy több oldalról biztosítható, a rendkívüli csúcsfogyasztások (pl. üdülőhelyek nyári hétvégi csúcsigénye) vagy katasztrofális vízhiány idején csúcsvízművek (tartalék víztermelő telepek, megfelelő vezetékek és tárolómedencék) lépnek üzembe, a korszerű és biztonságos üzemet központi irányító és ellenőrző rendszer biztosítja. Az irányzat a regionális vízművek kiterjesztésére, két vagy több regionális vízmű összekapcsolása felé halad. A jelenlegi gyakorlat több regionális vagy központi vízmű összekapcsolásából kialakuló, nagy területre kiterjedő vízellátás rendszerét regionális vízellátási rendszernek nevezi. Magyarország közműves vízellátásának az 1971— —1985 évek között tervezett fejlesztését az alábbi adatok jellemzik: — az ivóvízzel ellátott lakosság aránya az összlakossághoz képest 55%-ról 85%-ra emelkedik; — az ivóvíz minőségű vizet szolgáltató vízművek víztermelő kapacitása 1,9 millió m3/nap-ról 3,1 millió m3/nap-ra nő; — az ipari vízművek víztermelő kapacitása 7,7 miihó m3/nap-ról 22 millió m3/napra emelkedik (ezek a számok csak az ismételt felhasználással csökkentett frissvíz-igényt jelentik, a tényleges ipari vízigény 17 millió m3/nap-ról 51 millió m3/nap-ra növekszik). A VÍZMÜVEK ALAPLÉTESÍTMÉNYEI A vízművek alaplétesítményei a következők; a) a vízbeszerzés létesítményei, b) a vízszállítás, vízemelés, víztárolás és vízelosztás létesítményei, c) a víztisztító művek. A víz felszín alatti és felszíni vízkészletekből szerezhető be. A felszín alatti vizok sekély mélységű kutakkal (ásott kutak, süllyesztett kutak, vert kutak, fúrt- és csőkutak, csápos kutak, aknakutak), galériákkal, mélyfúrású kutakkal és forrásfoglalásokkal, valamint ezek kombinációjával termelhetők ki. A felszíni vizek beszerzésére szolgáló műtárgyak a felszíni vízkivételi művek. A vízbeszerzés műtárgyait, vezetékeit, gépészeti, energiaellátási és irányítástechnikai berendezéseit, a szociális és egészségügyi berendezéseket és építményeket, a védőterület kerítéseit, a belső közlekedési utakat magába foglaló létesítmény a víztermelő vagy víznyerő telep (tágabb értelemben a vízbeszerzés helyén létesített víztisztító berendezések és a vízemelésre szolgáló gépházak is beletartoznak a víztermelőtelep fogalmába). A vizet a víztermelő teleptől a fogyasztókig csővezetékeken keresztül szállítják. A magassági viszonyoktól függően a víz gravitációsan vagy gépi erővel (szivattyúzással) szállítható. A gépi erővel végzett szállításhoz szükséges vízemelés létesítményei a szivattyútelepek. A víznyerés helyétől az ellátandó területig haladó csővezeték a fővezeték (főnyomóvezeték, távvezeték). A fővezeték a termelt vízmennyiség összességét vagy túlnyomó részét lényeges leágazások nélkül juttatja el a fogyasztási területig. A víztárolók (medencék, víztornyok) a vízszállítás és vízfogyasztás közötti vízmennyiség-különbségeket, a tűzoltáshoz vagy egyéb célra tartalékolandó vízmennyiséget tárolják. A fogyasztási területen belül a legnagyobb víz- mennyiséget szállító nagyobb átmérőjű vezetékek a főnyomócsövek, gerincvezetékek. A gerincvezetékről leágazó kisebb átmérőjű vezetékek az elosztóvezetékek. Az elosztóvezetékek juttatják el a vizet a fogyasztók előtti közterületig. Az elosztóvezetékre kapcsolt bekötővezetéken, majd az ingatlanon belük belső csőhálózaton keresztül jut el a víz a közvetlen fogyasztó berendezésekhez. A víz szállítását, emelését, tárolását és elosztását képező egységes, hidraulikai rendszerbe tartoznak még a szükséges nyomást biztosító és szabályozó létesítmények (nyomásfokozó berendezések, nyomáscsökkentő medencék, vízlengés elleni védelmet biztosító berendezések). A víztisztító mű mindazon műtárgyak, technológiai, gépészeti, energiaellátási, irányítástechnikai, vizsgáló- és ellenőrző berendezések, szociális és egészségügyi építmények összessége, amelyeknek célja a kezeletlen (nyers), vagy már részben kezelt (előkezelt) vizet a fogyasztói igénynek megfelelő minőségűvé átalakítani. A víztisztító művek a helyi adottságoknak megfelelően létesülhetnek a vízkezelés helyén — ilyenkor a víztermelő telepe egy részét jelentik —, de létesülhetnek a vízbeszerzéstől távolabb, és ilyenkor a vízmű külön egységét képezik. Technológiai és üzemi szempontból azonban mindenképpen különleges szerepet töltenek be. 1239
