György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás

VI-196 MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS VONALMENTI VÍZRENDEZÉS. PATAKSZABÁLYOZÁS. VÍZMOSÁSKÖTÉS A patakszabályozás célja, hogy a völgyben lefolyó és bizonyos valószínűséggel előforduló árvizek kiöntés nélkül levezethetők legyenek. A patak­szabályozás azonban nemcsak a völgyben levonuló árvizek kártételeit mérsékeli vagy szünteti meg, hanem lehetőséget nyújt a völgyfenéki lecsapoló hálózat létesítésére, a felszíni vízrendezés végre­hajtására is. Ezek miatt a dombvidéken elsődleges szerepe van. A patakszabályozásnak mindig egy vízgyűjtő terület egészére kell kiterjednie, ahol a vízrendszert több kisebb-nagyobb patak alkotja (VI-172. ábra). A szabályozást úgy kell végrehajtani, hogy az egyes patakmederszakaszok ne legyenek túlterhelve. En­nek érdekében egy vízrendszert mindig azonos elő­fordulási valószínűségű vízhozamra kell szabályoz­ni. Ez alól csak egyes kisebb, elszigetelt szakaszok kivételek (belsőség, ipartelep stb.). Egy vízrend­szeren belül a befogadó rendezése mindig megelőzi a mellékág építését. Ha a területen mezőgazdasági művelés folyik, akkor a 10—33%-os előfordulási valószínűségű árvízhozamok kiöntésmentes elvezetését kell meg­oldani. Ha az árvíz községek belterületeit is veszélyez­teti, de lakóépületek vagy értékes létesítmények nincsenek közvetlenül veszélyeztetve, a 2—3%-os valószínűségű árvízhozam elvezetése szükséges. Ha az árvízveszély lakóépületeket, ipari vagy egyéb értékes létesítményeket veszélyeztet, az 1%-os valószínűségű árvízhozamot kell kiöntés­mentesen elvezetni. A vízvezető mű maga a patakmeder a szükséges műtárgyakkal. A műtárgyak két csoportba sorol­hatók : víz kormányzását (bukó, surrantó, bur­kolatok stb.) megoldó műtárgyak és a segédlétesít­mények (híd-áteresz stb.). A patakvölgyek a szél és víz együttes, vagy a tek­tonikus mozgások hatására alakultak ki. A völgy­ben a patak medre minden esetben eróziós tevé­kenység következtében rágódik be. A patakmedrek kialakulása a hátráló erózióval magyarázható. A medrek kialakulását a VI-173. ábra jellemzi. Ha a pataknak nagyobb az energiatartalma, mint amit a vízfolyás menti súrlódás felemészt, fölösleges energiájával megbontja a mederanyagot és megindul a hátráló erózió. Ez a folyamat addig tart, amíg az erózió el nem ér egy olyan helyet, ahol a keményebb kőzetet a víz nem tudja meg­bontani, azon a helyen az erózió megáll, kialakul az eróziós küszöb. Az eróziós küszöb felett a hátráló erózió folytatódik, egészen a következő eróziós küszöbig. A kialakulás folyamata részletesebben az I. fő fejezetben található. Két eróziós küszöb között a vízfolyás egyen­súlyba kerülhet és kialakulhat a vízfolyás szakasz- jellege. Általában három szakasz különböztethető meg: — felső szakaszon a vízfolyás a medrét állandóan megbontja, hordalékkitermelés megy végbe; — középszakaszon a meder egyensúlyban van, nincs se hordaléktermelés, se hordaléklerakás; — alsó szakaszon a vízfolyás hordalékát lerakja. Miután a patakszabályozásnak a vízfolyás sza­kaszjellegéhez kell alkalmazkodnia, ezért a terve­zés legelső lépése ezek megállapítása. Eróziós küszöb lehet természetes képződmény, szikiapad, keményebb kőzet vagy mesterséges létesítmény, gát, biztosított híd stb. Ezek fel­keresése után meg kell állapítani, hogy az eróziós küszöbök között milyen a vízfolyás szakaszjellege. A felsőszakasz-jellegű vízfolyáson a mederelfajulás ellen kell védekezni, középszakasz-jelleg esetén a meder állékony, alsószakasz-jelleg esetén a hor­daléklerakás ellen kell védekezni. A patakszabályozással a vízfolyás szakaszjellege esetleg változik, mert a mederbővítéssel az elragadó­erő növekszik, így a középszakaszból felső szakasz alakulhat ki. Annak eldöntésére, hogy a kiépítés után milyen lesz a patakmeder szakaszjellege, egyszerűség ked­véért a megengedhető minimális és maximális középsebességet vehetjük alapul. Ahol a levezetésre mértékadó vízhozamnál kialakuló vízsebesség a két határérték közé esik, a vízfolyás középszakasz- jellegűnek tekinthető; ahol a maximális értéket meghaladja, felsőszakasz-jellegről van szó; az alsó határérték alatt pedig alsószakasz-jellegű a víz­folyás. Mivel a középszakasz-jellegű vízfolyás esetén különleges védelmi intézkedéseket tenni nem szük­séges, a tervezés általános szempontjai szerint a víz vezetését és kormányzását szolgáló műveket úgy kell kialakítani, hogy a vízfolyás középszakasz- jellegűvé váljon. Miután patakszabályozás részben azért szükséges, mert a vízfolyás felsőszakasz- jellegű, vagy az egyéb okból végrehajtott meder- bővítés során azzá válik, a tervezés legfőbb cél­kitűzése, hogy a patak a felső szakasz jellegéből középszakaszra változzon. Dombvidéki vízrende­zéskor az alsószakasz-jelleg csak igen ritkán, leg­1208

Next

/
Thumbnails
Contents