György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VI-184 MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS teni kell még akkor is, ha az évi átlagos csapadék 650 mm felett van, vagy ha gyakran elárasztott, duzzadó vagy rétegvizet vezető talajokról van szó. A csövekben megengedett legkisebb sebességet a talajfajta, az esés, a drénátmérő és ks = 65, illetve ks = 75 feltételezésével a VI-55. táblázat ismerteti. Szerkezet- és folyamattervezés. A szerkezettervezést illetően utalunk a vonatkozó szakfejezetekre. A tervben szereplő létesítmények méreteit a mértékadó (tervezett) vízszint- és vízhozamértékek határozzák meg. A terv tehát — ilyen szempontból — egy lehetséges változatra készül. Meg kell vizsgálni azonban, hogy a rendszerfolyamatok miképpen változnak a tervezettől eltérő vízháztartási helyzetekben. Speciális esetekben a vizsgálati eredményeket — az üzemelési tervet — a tervben is meg kell jeleníteni. Az üzemelési terv tartalmazza a feltételezett vízháztartási helyzetekben végrehajtandó utasításokat (zsilipkezelési utasítás, szivattyútelepek üzemelési rendje stb.). Költségszámítás (organizáció). A költségek meghatározása költségbecslés vagy költségvetés készítése útján készül. Organizációs tervet kell készíteni nehezen áttekinthető munkákra. Műszaki elvi meghatározás, vízjogi engedélyezés. A tervezés megkezdése előtt a beruházó (tervező) a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól a műszaki megoldás elvi meghatározását kérje meg. A tervezés befejezése után pedig — az engedélyezési terv benyújtásával — meg kell szerezni a tervezett vízrendezési munka létesítési és üzemeltetési engedélyét. Fenntartás A nyílt felszínű hálózat megfelelő karbantartása átlagosan évi kétszeri gaztalanítást és 4—5 évenkénti iszaptalanítást jelent. E munkák végrehajtására megfelelő gépparkot kell biztosítani. A karbantartó géplánc gazdaságos működésének előfeltétele, hogy a csatornák mentén legalább az egyik oldalon — a gépek mozgásának biztosítására — megszakítás nélküli szabad sáv álljon rendelkezésre. A gaztalanítás lehet mechanikai, kémiai és biológiai. A csatornák és műtárgyak állapotát minden évben rendszeresen ellenőrzik (őszi felülvizsgálat). A felülvizsgálat tapasztalatait jelentésben foglalják össze. A felszín alatti hálózat (drénhálózat) karbantartása a következő tevékenységeket jelenti: 1. a hálózat működésének folyamatos figyelése, az eltömődött szakaszok felkutatása, 2. a feliszapolódás, vaslerakódás eltávolítása, kisnyomású öblítéssel, 3. makacs vaslerakódás esetén a vasat oldó S02 adagolása, 4. ha az öblítéses vagy egyéb mechanikus tisztítás nem vezet eredményre, a hibás szakasz felbontása és helyreállítása. Belvízi üzem, belvízvédekezés A különböző vízháztartási helyzetekhez tartozó üzemi feltételeket és előírásokat, a helyi megfigyelésekből szerzett tapasztalatok alapján, a területileg illetékes vízügyi igazgatóság alakítja ki. A belvízvédekezési feladatokat szabályzat szerint végzik. A területileg körzetekre és szakaszokra osztott védelmi egységeken belül az illetékes igazgatóság szakszemélyzete a védekezés műszaki feladatait a veszélytől függő készültségi fokozatokban látja el. A készültség fokozatai: a) I. fokú készültség (figyelőszolgálat), h) II. fokú készültség (védekezés), c) III. fokú készültség (fokozott védekezés), d) rendkívüli készültség. Az I., II. és III. fokú védelmi készültséget a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vezetője, a rendkívüli készültséget — kormánybiztosi jogkörben — az OVH elnöke rendeli el, illetve szünteti meg. A védekezésre való felkészülésben az előrejelzés jelentős. Az előrejelzési eljárások részben a csapadék (hótakaró), részben a talaj vízállás-változás időelőnyén alapulnak. Ez ismert két tényezőhöz feltételezett különböző valószínűségű kiváltó csapadékok alapján a belvíz várható nagyságára következtetni lehet. A távlati fejlesztési tervek célul tűzik ki a rendszerek automatikus vezérlését. Az automatika rendeltetése a mérőközpontban levő mérőállomásokon bekövetkező hidrológiai és vízgazdálkodási eseményekről információk képzése, továbbítása, begyűjtése, regisztrálása és kiértékelése, továbbá ennek eredményeitől függően jelek (parancsok) kiadása. 1196
