György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VI —171 A szivattyútelep névleges vízszállítása a fenti ösz- szefiiggésből számítható vízhozammal legyen azonos, ha 1. gravitációs elvezetés nem lehetséges, 2. a külső magasabb vízállások a mértékadó belvíz jelentkezésével egybeesnek, 3. a tervezett vízhozam a rendszer tározóinak figyelembevételével meghatározott érték. Azokban az esetekben, amikor fenti feltételek valamelyike nem teljesül, a szivattyúkapacitást további vizsgálatokkal kell eldönteni. Meg kell vizsgálni az ár- és belvízhullámok összeesésér.ek valószínűségét. Miután az árvízi és belvízi csúcsok nálunk általában azonos időben következnek be, a szivattyúteleptől meg kell kívánni, hogy a belvíz- rendszer tervezett fajlagos vízhozamértékének megfelelő vízmennyiséget az ÜBV—LNV szintkülönbségnek megfelelő emelőmagasságra biztonsággal szállítsa. Abban a kivételes esetben, ha igazolható, hogy a csúcsok nem azonos időben jönnek létre, akkor megengedhető, hogy a szivattyútelepet úgy tervezzék, hogy a belvízrendszer tervezett fajlagos vízhozamát az egy időben létrejövő vízszintek maximális különbségére számított vízemelés mellett szállítsa, illetve az ÜBV és LNV szintkülönbségnél a szivaty- tyúk vízszállítása a belvízrendszer tervezett fajla- lagos vízhozamánál kisebb legyen. Tározásra berendezett belvízrendszerekben a szivattyútelep megkívánt vízszállítása a tározás figyelembevételével, csökkentett fajlagos vízhozam alapulvételével tervezendő. Mértékadó vízszintek, szállítómagasságok. A belvízi szivattyútelepek tervezésekor a jellemző vízszintek a következők. Szívóoldalí vízszintek: LNBV az eddig észlelt, tervezett vagy becsült legnagyobb belvízszint, amely az elő- csatorna és gépház kialakítására mértékadó, ÜBV üzemi belvízszint, a csatorna tervezett vízszállításához tartozó vízszint, LKÜBV a legkisebb üzemi belvízszint. A csatornának az a legkisebb vízszintje, amely mellett a szivattyúnak még üzemelnie kell. Nyomóoldali vízszintek: LNV a befogadó eddig észlelt legmagasabb vízállása, NV (2 nap) a befogadó 2 napos tartósságú nagy vízállása, DV a befogadó esetleges duzzasztott vízszintje, KÖV a befogadó középvízállása, LKV a befogadó legalacsonyabb vízállása. A fenti vízszintek alapvetően befolyásolják a szivattyútelep kiválasztását. Az LNBV figyelembevételével — figyelemmel a gátszakadásból származó esetleges árvízre is — szokták megállapítani az előcsatorna kezelőszintjét. A biztonság általában 0,5 m. Nagy belvízszint-ingadozású telepeknél az építési költségek csökkentése érdekében a szivattyúk alatti födém az LNBV, esetleg az ÜBV alá is kerülhet (nyomott födém). Ekkor az LNBV szintjéig az oldalfalakat és a födémet fokozottan vízzáró módon kell kialakítani, a fellépő felhajtóerőt is figyelembe kell venni. A szivattyúk statikus szállítómagassága: stat max = LNV - ÜBV(esetleg DV - ÜBV). A jelenleg érvényes előírások szerint, az árvízvédelmi töltést az LNV szintjénél mélyebben keresztező vízvezető műtárgyaknál — vagy a mély vezetésű nyomócsöveknél is — a próbanyomás értéke 2Iístatniax, de maximálisan 20 m vízoszlopnyomás. A magas vezetésű keresztezésekre egyéb előírások (légzáróság stb.) érvényesek. Az LNV még a nyomócső és nyomóakna; a KÖV és LKV a hullámtéri csatorna kialakítását szabja meg. Folyósodásra hajlamos talajok esetében — a talajmechanikai vizsgálat eredményeitől függően — a belső vízállás süllyedési sebességére és az árvízszinthez számítottan megengedhető depresszióra vonatkozóan az előírásokat meg kell adni. Automatikus üzemű szivattyútelepek esetén a tervezett automatika és a belvízrendszer működési igényei összehangolásával alakítható ki a szivattyú- telep üzemi technológiája. Az alkalmazott szivattyútípusok. A belvízi szivaty- tyútelepek emelőmagassága néhány dm és 10 m között változik, tehát a kisnyomású szivattyútelepek csoportjához tartoznak. A vízrendezés területén elterjedt örvényszivaty- tyúk fő jellemzője, hogy vízszállításuk a nyomás, tehát az ellenállás függvényében változik. Az örvényszivattyúkat a víz átömlésének iránya szerint osztályozzák. Három fő típust különböztetünk meg: 1. a centrifugális, 2. a félaxiális, 3. az axiális típusokat. Belvízátemelésre régebben centrifugális 1183
