György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VI-156 MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS arra, hogy egy adott terület lefolyási tényezőinek meghatározása mindig megnyugtatóbb egy megbízható mért adatsor feldolgozásával, mint az itt bemutatott tapasztalati átlagértékek mechanikus alkalmazásával. A tervezés alkalmával tehát általában törekedni kell a mért adatok felkutatására és feldolgozására. A feldolgozást illetően általános módszer nem adható, mert ez a rendelkezésre álló — az esetek többségében hiányos — adatoktól függ. A vízgyűjtő-karakterisztika és az összegyülekezési idő Valamely vizsgált rendszer vízgyűjtő-karakterisztiká- jának nevezzük azt az összefüggést, amely az eső kezdetétől számított bármely időpontra vonatkozóan megadja, hogy a kérdéses időpontban mekkora terület vesz részt a vízszállításban. A vízgyűjtő teljes bekapcsolódásának időtartamát pedig összegyülekezési időnek nevezzük. Az összegyülekezés időpontjában tehát a vízgyűjtő hidrológiai értelemben vett legtávolabbi pontjáról is beérkezett a víz a vizsgált szelvénybe. A vízgyűjtő-karakterisztikát egyszerűsítő feltevések alapján háromszöggel vagy trapézzal ábrázoljuk (VI-146. ábra). A vízszintes tengelyen az esőzés vagy olvadás időtartamát, a függőleges tengelyen pedig a be-, illetve kikapcsolódó vízgyűjtő területet tüntettük fel. Három esetet szokás megkülönböztetni: a) x -T b) x >T c) x ahol x az összegyülekezési idő; T az esőzés vagy olvadás időtartama. Ac) esetben, mint a VI-146. ábrából látható a teljes vízgyűjtő terület egy pillanatra sem kapcsolódott be a vízszállításba. A távolabb fekvő területek bekapcsolódása idejére az esőzés megszűnt, és így a közelebbi területek fokozatosan kikapcsolódtak. Ezt a jelenséget késleltetésnek nevezzük. Igazolható, hogy a legnagyobb lefolyó vízhozamot az az eső adja, melynek időtartama azonos az összegyülekezés idejével. Az összegyülekezési idő X = X±+X2 ahol t1 a víz mozgási időtartama a terepen; r2 a víz mozgási időtartama a csatornában. A terepen mozgó víz sebessége síkvidéken 1 cm/s- nak vehető, a csatornában mozgó víz sebessége pedig számítható. Az ezekből számított időtartamot az adott rendszerre vonatkozó megfigyelésekkel egyeztetni kell. Fajlagos vízszállítás Megkülönböztetünk gravitációs, szivattyúzott és vegyes belvízrendszereket. A fajlagos vízszállítás értéke q=y (1/s km2 vagy 1/s ha), ahol Q a vizsgált szelvény vízhozama, 1 /s; F a vizsgált szelvényhez tartozó vízgyűjtő terület, km2 vagy ha. A fajlagos vízszállításra reális értéket csak akkor kapunk, ha a rendszer főcsatornájának — esetleg szivattyútelepének — teljesítménye a hozzávezető vízvezető rendszerrel összhangban van. A fajlagos vízhozamot a következő elvi összefüggésből szokás számítani: 2 = 2cs + 9'ö + 9'f + ?t + ?d + ?á + ?e ahol q a fajlagos vízhozam; qcs a fajlagos vízhozam csapadékból származó része; qö a fajlagos vízhozam jn Q M Z Fi Q A 1 P zn Q M / A / — A s A / \ A T-r r<r n t< r aJ bj Cj VI-146. ábra. Vízgyűjtő-karakterisztika 1168
