György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
1-102 ALAPOK A földben növő hajtásokon (rizoma) és a szár víz alatti részén fejlődött járulékos gyökerek fő feladata a növény rögzítése és a tápanyagfelvétel. A hajtás alaktanilag szárra és a rajta elhelyezkedő levelekre tagolódik. A szár csúcsán képződik a virágzat. Egészséges nádnak rendszerint egy fő hajtása van. Szára csőszerű és csomókkal (nódusz) szártagokra tagolt. Virágzata buga virágzat. Virágai kétivarúak. Termését röpítőszőrökkel ellátott toklászok borítják. A szár és a gyökér szövetében kiterjedt levegőjáratokat találunk. Feladatuk a gázcsere lebonyolítása. Ezt a célt szolgálja a levéllemezen és hüvelyen található nagyszámú — 400 -5- 1000 db/mm2 — légnyílás is. Kontinentális éghajlaton kisebb testű — 3-5-3,5 m magasságú és 15 -5- 20 mm szárátmérőjű —, a mediterrán, ill. trópusi védekeken nagyobb testű — 6-rlO m magasságú és 20-s-25 mm szárátmérőjű — változata található. A növény alakjáról és elhelyezkedéséről a vízben, az iszapban, illetve a talajban az 1-189 -s-190. ábrák tájékoztatnak. Élettanilag a gyökérzet és a levelek látják el a legfontosabb feladatokat. A tápanyagfelvétel és -raktározás a gyökerekben, az asszimiláció a leve1-189. ábra. A nád alaktani képe (Veszprémi/) 1-190. ábra. A nád vizes, iszapos és talajfázisának gyökérzete (Ruttkay) lekben, a gázcsere pedig mindkét szerv közreműködésével jön létre. A nád a víz felvételére kétféleképpen is képes. Szárazföldi termőhelyen a talajból, vízben közvetlenül a vízből fedezi mind víz-, mind tápanyag- szükségletét. A nád párologtatása rendkívül nagy, általában meghaladja a szabad vízfelszín párologtatását. Hazai nádasaink becsült evapotranspirációja mintegy 1,5 m-es vízoszlopnak felel meg. A nád ásványos táplálkozására vonatkozó vizsgálatok megállapították, hogy rendkívül nagy mennyiségű ásványi anyagot képes testébe beépíteni. A fejlődést a N (nitrogén) hiánya gátolja leginkább, amelyből még 800 kg/ha-t is kedvezően hasznosít. A nád szemtermése útján generative, illetve élő növényi részeivel vegetatíve is szaporodik. Fejlődése tavasszal, az iszap 6 -s- 8 °C hőmérsékletén indul, a még ősszel kifejlesztett sarjhajtások- ból. Napi növekedése átlagosan 3 cm, a májusi maximum pedig 5-5-6 cm/nap. Kedvező csirázási viszonyok közé került szemtermése 10 -5-14 nap alatt kicsirázik. Az első évben 118 I J-U//U / nádr/zes (a), iszapos (b), es fafaj (ej fázisának ggökerzete d nád a/akfoni képe
