György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
1-90 ALAPOK A talajvíz sebességének mérése A talajvízsebesség mérésére a leggyakrabban használt módszer lényege valamilyen jelzőanyag (fluor- eszcein, radioaktív anyag) talajvízbe juttatása és annak észlelése, hogy a jelzőanyag mikor érkezik két egymástól néhány méter távolságban levő megfigyelőkútba (1-178. ábra). 1-178. ábra. A talajvíz sebességének mérése vezető képesség-méréssel A jelzőanyag érkezését a megfigyelőkutakba észlelhetik mintavétel és a mintában levő jelzőanyag mennyiségének (töménységének) meghatározásával vagy pedig a megfigyelőkutakban levő víz A vízrajzi adatok gyűjtése, közzététele A vízrajzi adatokat mérések, megfigyelések útján gyűjtik. Magyarországon a VITUKI, kisebb mértékben a 12 vízügyi igazgatóság, az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint néhány egyetemi tanszék foglalkozik vízrajzi adatok gyűjtésével. A VITUKI adatgyűjtése mind a felszíni, mind pedig a felszín alatti vizekre, a vizek fizikai és a vízgazdálkodás szempontjából fontos kémiai, biológiai jellemzőire kiterjed és természetszerűleg kiterjed a vizeket magukba foglaló kőzetekre, a vizeket vezető, tározó medrekre, azok geometriai, talajfizikai stb. jellemzőire is. A vízrajzi adatokat a VITUKI, a meteorológiai jellemzőket az Országos Meteorológiai Szolgálat teszi közzé, illetőleg tárolja és rendszerezi. Az adatok egy részét a VITUKI a napi vízjárási térképen, a napi rádiós vízjelző szolgálat keretében, továbbá a Vízrajzi Évkönyvben teszi közzé. A 1-179. ábra. Az áramerősség időbeli változását ábrázoló görbék a talajvíz sebességének mérésekor elektromos vezetőképességének mérésével, illetve, ha jelzőanyagul radioaktív anyagot használnak, a megfigyelőkutakban levő víz sugárzási intenzitásának meghatározásával. A kutak távolságát azzal az időtartammal elosztva, amely a jelzőanyagnak az egyik megfigyelőkúttól a másikig való eljutásához szükséges, eredményül a talajvíz áramlási sebességét kapják. Időtartamul a töménység-, ill. a vezetőképesség (az áramerősség-) görbék maximumai közötti időbeli távolságot veszik (1-179. ábra). A jelzőanyag adagolására építendő, valamint a két mintavételi, illetve megfigyelőkutat a talaj- vízszin esésvonalában kell elhelyezni, ha a vízmozgás gravitációs. VITUKI a közzététel előtt megvizsgálja az adatok megbízhatóságát, az adatsorok homogenitását és egyes adatfajtákat bizonyos mértékig feldolgoz, elősegítve ezáltal azok további használatát. A VITUKI a vízjelző szolgálat naponkénti rádiójelentésében többek között közli a fontosabb vízmérceszelvényeken észlelt vízállásokat, a vízállásoknak a mércén észlelt legnagyobb jégmentes, valamint legkisebb vízállás különbségének százalékában kifejezett értékét és a gázlómélységeket. A napi vízjárási térképen többek között feltünteti a Duna és a Tisza gázlóinak mélységét, a hidro- grádokat, ábrázolja az apadást, valamint az áradást, közli a vízhőmérsékleteket, a következő 24, 48, 72 óra várható időjárását, néhány fontosabb mérce vízhozamait, a csapadékvonalakat. A Vízrajzi Évkönyvben többek között ismerteti a vízrajzi szolgálat szervezetét és működését, közli az országos vízmércehálózat vázlatát és fontosabb adatait, ide értve a vízállásokat, a vízhozamokat, 106 HIDROGRÁFIA
