Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

I. A csatornamű (A csatornahálózat)

13. táblázat. A közcsatornahálózat hossza kerületenként 'M

Kerület

1890

1900

1910

1920

1930

1940

1950

I960

1970

i.

20,3

28,0

47,2

67,8

26,9

27,6

57,1

58,8

65,8

ii.

22,2

26,1

34,1

40,4

48,9

58,3

106,6

115,8

127,1

in.

12.0

14.7

15,9

19,5

36,6

50.2

77,6

87,0

107,2

IV.

12.3

14,0

17,5

17,6

16,9

17.0

103,8

1 1 1,9

120,4

V.

18,0

23,4

29,9

36,1

39,8

41,6

45,2

46,7

49,3

VI.

31.1

38,5

53,8

63,5

40,3

40,3

49.3

51.0

51.0

VII.

33,8

47,6

60,8

66,8

36.6

36.9

55,7

56,4

56.5

Vili.

34,3

35,5

36,3

36,9

47,6

47,8

94,9

98,3

100,6

IX.

22,7

27,4

31,0

35,1

56,7

60.1

81,7

89.9

123,8

X.

12,2

37,1

47,1

63,9

81,7

86,6

100,3

113,3

136,7

XI.

47,2

65,8

140,4

158,2

200,8

XII.

43,9

66,2

107,1

117,6

123,9

XIII.

43,5

61.5

159,5

181,0

198,6

XIV.

49,1

88.8

179,8

207.8

253,1

XV.

21,1

27,1

50,6

XVI.

4.1

11.5

20,7

XVII.

U

8,3

XVIII.

29,8

44,0

84,6

XIX.

78.7

93,2

103.3

XX.

66,2

86,3

108,1

XXI.

23,4

44,0

55.6

XXII.

22,1

34.1

45,3

Összesen

Budakeszi

218,9

292,3

373,6

447,6

615,7

748,7

1604.4

1835,0

2191,3

5,1

Megjegyzés: 1930. és 1950. január 1-vel a kerületek beosztása és területe is változott.

Jegyzetek

1 Darvassy Károly: Budapest csatornázása. Bp. 1914. 10. old.

2 ifj. Thirring Gusztáv: A budapesti útburkolatok fejlődése és fenntartása. Különlenyomat a Városi Szemle XXII. évfolyamából. 1937. 4. old.

3 Zaitz László: Budapest csatornázása. É. n. (1937.) Statisztikai Közlemények. 82. kötet, 3. sz., 27. old.

1 A szennyvízcsatornák föld alatti építmények. Ha a záporvizeket is befogadják, egyesített rendszerű csatornázásról beszélünk. Az elválasztó rendszernél a szennyvízág zárt, a csapadékvízág nyilt árok vagy zárt föld alatti vezeték is lehet.

Általánosságban a csatorna elnevezés alatt valamely anyag szállítására szolgáló természetes vagy mesterséges, zárt vagy nyílt építményt értünk.

Ilyen értelemben említik a mezőgazdasági öntözőcsatornákat, a hajózócsatornákat (pl. a Panama-csatorna), az épületek tetőfelületeiről a csapadékvizeket összegyűjtő eresz- csatornákat, és átvitt értelemben használja a műszaki irodalom a kábel-, füst-, szélcsatorna stb. elnevezéseket is. A régi rómaiak cloaca-nak nevezték a szennycsatornákat. A közhasználatban elterjedt kanális szó a latin canalis szóból származik, amelyet egyébként majdnem valamennyi nyelv átvett. [Német: Kanal, francia: le canal (l'égout), spanyol: canal (dessaguadere), olasz: canale, angol: chanel (sewer), orosz: Karran (kanál).)

A kanális szó eredetileg nyílt árkot jelentett, amely szenny- és csapadékvizeket vezet le. Hazánkban egy időben a járdák mellett található víznyelőket nevezték kanálisoknak, de ezt a kifejezést ma már ritkábban használják. Helyette általánossá vált a csatorna elnevezés.

92