Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
I. A csatornamű (A csatornahálózat)
8. táblázat. XIX XX., Torontói u.-i főgyűjtő adatai Főgyüjtőszakaszok Hossz ! m Levezető- képesség m3/s Szelvény- ; méret Esés Anyag Torontál utca Vágóhíd u. — Klapka u. (Délpesti szennyvíztisztító telep —Vécsey u. közott) Klapka u. - Lázár u. (Vécsey u. —Magyar 1740 9,9 320/265 0,96 beton u. között) Magyar utca (Lázár u. Mártírok útja kö401 5,7 220 0 0,9 beton zött) Magyar utca (Mártírok útja Thurzó u. kö450 5,08 210a 0,9 beton zött) Magyar utca (Thurzó u. Nagykőrösi út kö270 4,7 200 0 0,8 beton zött) Kossuth Lajos utca (Nagykőrösi út —Má261 4,5 180 0 0,9 beton ria u. között) Kossuth Lajos utca (Mária u. — Hullay 200 4,5 170 0 1,1 beton Jenő u. között) Kossuth Lajos utca (Hullay J. u. — Esze 232 4,3 1700 1,0 beton Tamás u. között) Kossuth Lajos utca 630 1,9 100/150 2,6 beton (Esze Tamás u. —Lenin tér között) 650 4834 ÍJ 80/120 2,85 beton i) Csepel. Története az Árpád-korig nyúlik vissza. A múlt század harmincas éveiben még csak 600 lakost számlált. Az 1838-as árvízkor teljesen elpusztult, mindössze két ház maradt épségben. 1880-ban a lakosok száma 1500 fő. Gyáripara az 1892-ben létesített tölténygyárból alakult ki. Az akkori Weiss Manfréd-gyár önálló csatornázási rendszert épített magának. A szenny- és csapadékvizeket a Dunába vezették. A felszabadulás előtt egyébként a község csatornázatlan volt, csak néhány épületét (iskola, szülőotthon) kötötték be a gyár magáncsatornájába. A lakótelepülés általános csatornázási terve 1942— 1943-ban készült. A főgyűjtő építése 1948-ban kezdődött el. j) Margitsziget. 1873-ban a város József főhercegnek adományozta a szigetet, amely azután a Főváros Közmunka Tanács kezelésébe ment át (1908. évi XLV1I1. te.). Partfalainak építése 1895-ben indult meg. 1911-ben megépült a vízmű, rendbehozták a régi, elavult csapadékcsatornákat. A Gazdasági Főtanács 1567/1948. 6. I. sz. rendeletével a szigetet a főváros kezelésébe adta. Duna-jobbpart a) Békásmegyer. Árpád-kor település. Csatornázva nincs. b) Pesthidegkút. A múlt században még nem jelentős község csatornázatlan terület volt. c) Albertfalva. Régi neve Sachsenfeld. 1819-ben német telepesekkel telepítették be. Rendszeres csatornázása a huszas években kezdődött (vízjogi engedélyek: az 1927. és 1942. évben). d) Budafok. Régi neve Promontor. A török uralom után mint Savoyai uradalom Csepelhez tartozott. 1736-ban 200, 1851-ben 2702 lakosú. Mai nevét 1885- ben kapta. Egyes utcáit csatornázták. e) Budaié tény—Nagytétény. Az ősi Tétény község a török uralom alatt elpusztult. Budatétény 1873 óta hegyközség. Csatornázatlan terület volt. A volt peremvárosok és községek csatornáinak építési idő szerinti megoszlása: 1914 előtt épült 80,0 km 1915-1924 között épült 100,0 km 1925-1934 között épült 140.0 km 1935-1945 között épült 26,3 km 1945 1949 között épült 12,9 km Összesen 359,2 km 62
