Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
I. A csatornamű (A csatornahálózat)
A második 3 év 12 milliós programja: 1. Gyűjtők a III., X., XI., XII. és XIV. kerületekben 2. Mellékcsatornák 3. Árkok, patakok beboltozása, szabályozása 4. Szivattyútelepek fejlesztése 5. Egyéb szükségletek 2 080 000 P 1 425 000 P 2 495 000 P 4 800 000 P 1 200 000 P 12 000 000 P A programban csatornák építésére kereken 13 millió pengő szerepelt. A javasolt csatornák közül csak néhány épülhetett meg, mert a program végrehajtását a második világháború megakadályozta. 5. A csatornahálózat fejlesztése a Fővárosi Csatornázási Művek megalakulásától (1945—1970) Az ostromlott fővárost a romokból kellett új életre feltámasztani. A közművek üzeme megbénult. Pedig a vízellátás megindítása és a szennyvizek zavartalan elvezetésének biztosítása létfontosságú volt, nehogy járványok üssék fel fejüket és tizedeljék meg az amúgy is sokat szenvedett, legyengült lakosságot. Az újjáépítésnek ebben a hősi korában alakult meg a Fővárosi Csatornázási Művek. Új szervezetünk e nehéz időkben kovácsolódott össze — egy hivatástudatban: a közösség állandó szolgálatában. A háborús károk helyreállítása (1945—1947) A második világháború bombázásai és az ostrom következtében a csatornahálózat 153 helyen, 3360 m hosszban sérült meg, amelyből még az 1945. évben 2125 m-t, 1946-ban pedig 406 m-t állítottunk helyre. A munkálatokat az 1947. évben fejeztük be. A csatornahálózaton kívül súlyos károsodás érte az átemelőtelepeket is. A kárösszeg mintegy 10 millió forintot képviselt, amelynek 75%-a a központi szivattyútelepre esett. A telep 32 bombatalálatot kapott. Az óbudai szivattyútelep gépháza teljesen víz alá került. Az itt okozott kár 1,4 millió forint volt. Az angyalföldi és kelenföldi telepek épületeiben és gépészeti berendezéseiben keletkezett kár mintegy 600 ezer forint összeget tett ki. 7. táblázat. A kelenföldi városrész főgyűjtőjének adatai Szelvény Főgyűjtőszakaszok Építés ideje képesség m3/s Hossz m Esés méret m alak Hamzsabégi út* Budafoki út — Fadrusz utca 1926 1927 10,2 1085 1,0 270/270 kör Fadrusz u. — Bartók Béla út 1926 1927 8.5 391 1,0 250/250 kör Budafoki út Tápcsatorna** 1928 1934 2,8 170 1,7 150/150 kör Andor u. — Hengermalom utca 1928 1934 20,0 713 0,8 360/360 kör Hengermalom u. —Bánfai u. 1928 1934 17,5 539 0,8 340/340 kör Bártfai u. — Hamzsabégi út 1928 -1934 13,5 485 0,8 310/310 kör Hamzsabégi út Irinyi József u. 1928 -1934 4,1 322 1,0 190/190 kör Irinyi József u. — Karinthy Frigyes u. 1928 1934 2,9 379 0,5 190/190 kör 4084 Jegyzet: * Vészkiömlő a Hamzsabégi útnál: a Budafoki út és Duna között, zsilipzárással, 290/240, 330/250. 290/210 és 0 150 cm szelvényekkel, majd nyílt medencével a Kopaszi gátig, árvédelmi zsilippel és 0100 cm-es lecsapoló csatornával. A vészkiömlő zárt szelvényeinek hossza: 74 m. Épült 1928—1934 * * A tápcsatorna ideiglenes jelleggel főgyűjtő, összekötés a Budafoki úton az Andor utcánál végződő végleges jellegű főgyűjtő és a Kelenföldi szivattyú-telep között 56
