Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
I. A csatornamű (A csatornahálózat)
Reitter Ferenc budai csatornázási terve (1873) Reitter a budai városrész csatornázására is tett javaslatot. A csapadékvizek itt közvetlenül a Dunába bocsáthatók. A szárazidei szennyvizeket összegyűjtve a város alatt kell a folyamba vezetni. A szennyvízfőgyűjtőt — 0,41°/oo eséssel — a Flórián tértől indítja és a mai Petőfi-hídnál torkolhatja a Dunába, +2,21 méteres (lánchídi mérce) szinten. Szivattyútelep építése szükségtelen. A főgyűjtő mentén 14 vészkiömlőt tervez. A Dunára nyíló öt völgyben csatlakozó gyűjtőket kell építeni. A lakosság növekedését 30 000 főre becsülve, így 100 év után a lakosság 100 000 fő. Terve szerint a víz- fogyasztás kisebb, mint Pesten: lakosonként és naponként 100 liter. A csatornákban a víz sebessége 1 m/s Számításai alapján a szennyvízgyűjtő méretei 53/79 cm-től 126/190 cm-ig változó tojásszelvények. A Bazalgette-terv Budával nem foglalkozott, de Beiwinkler és Horváth sem. Reitter érdeme, hogy a budai városrészre is kidolgozta a csatornázás tervét. Az akkoriban felkért szakértők (Bodóky, Lechner, Vogler. Durand-Clay és Miile) Reitter nyomán szintén elkészítették tervezeteiket Buda csatornázására. Mind a négy terv Óbudán a Szentendrei úttól indul. Durand-Clay és Mille a Lajos utcán, a többiek az Iskola és Mókus utcán át vezetik a főgyűjtők nyomvonalát a Pálffy térig. Innen Durand-Clay és Mi He a Fő utcán, a többiek a Duna-parton javasolták a főgyűjtő nyomvonalát az Ördög-árokig, mint végső kitorkollásig. Egyedül Durand-Clay és Miile vezette tovább a főgyűjtőt a Gellért rakparton át, a Sáros fürdőig (mai Gellért tér). Mind a négy terv vészkiömlőt irányoz elő a hajógyárnál, a Nagyszombat utcánál és a Pálffy térnél. Lechner ezenkívül az Attila utcán is vezetett egy főgyűjtőt, a többiek az Ördögárok mentén a fogaskerekű vasúiig javasolták a főgyűjtő kiépítését. 3. A budai oldal általános csatornázása (1873—1914) Az 1873. évi Reitter-fé\e javaslat Buda általános csatornázására csak terv maradt. A főváros mérnöki hivatala 1906 januárjában újabb tervet (ún. Martin-terv) készített ,,Duna-jobbpart általános csatornázása" címmel. Martin megtartotta Reitter koncepcióját, azt ti., hogy a hegyivizeket vészkiömlőkön keresztül közvetlenül a Dunába kell beereszteni; csak a szárazidei szennyvizet kell összegyűjteni és a város alatt a Dunába vezetni. Buda délfelé terjeszkedése miatt a Duna-parti főgyűjtőt a Petőfi-hídnál tervezett kitorkollástól délre, közel a Kondorosi útig meghosszabbította. Itt jelölte ki a budai szivattyútelep helyét is. A terv mély- és magaszónát különböztet meg. A mélyzónához tartozik Kelenföld és a Duna-parti terület a Dara utcáig. Az ettől északra elterülő részek víztelenítésére különálló hálózat létesítendő, melynek végpontján — a Zsigmond téren — szivattyútelep épül. A telep a Kondorosi út és Dara utca közötti főgyűjtő üzembe helyezése után a szennyvizet ebbe emeli át. A főgyűjtő elkészültéig a szivattyútelep a szennyvizet nyomócsövön a Duna sodrába juttatja. A Várhegy körül fekvő magaszóna főgyűjtője a Szebeny Antal térnél torkollik az Ördög-árok főgyűjtőbe. Tervezett nyomvonala az Attila körúton és az Alagúton át a Hunyadi János, Szalag, Donáti, Fazekas, Horváth utcákon keresztül a Mártírok útjáig vezet. Itt kívánta csatlakoztatni a Mártírok útján, illetve Török utcában a Széna tér és az Üstökös utca között építendő övcsatornát. Az övcsatorna rendeltetése, hogy a hegyvidékről származó szárazidei szennyvizeket összegyűjtse és átadja a magaszóna főgyűjtőjének. A záporvizek továbbra is közvetlenül a Dunába kerülnek. Érdekességként említjük meg, hogy a tervező nem riadt vissza a merész műszaki megoldástól sem. A várhegy alatt átmenő főgyűjtő Szalag utcai szakaszát 24 m mélységre helyezte, és hidraulikával rendelkező pajzs védelmében, alagútépítési módszerrel tervezte a kivitelezést. Az Ördög-árok völgyének főgyűjtőjén érkező nagyMartin Ottó terve Buda általános csatornázására (1906) 46
