Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

XI. A vízgazdálkodás és a Fővárosi Csatornázási Művek

határozatával a főváros az 1. kér. (Gellérthegy), a II. kér. (Rókushegy, Ferenchegy, Szemlőhegy, Józsefhegy és Mátyáshegy), a III. kér. (Mátyáshegy), a XI. kér. (Gellérthegy és Kis-Gellérthegy, a Sashegy), valamint a XII. kér. (Sashegy, Martinovich-hegy) egyes terü­leteire szikkasztási tilalmat rendelt el. Pontosan elő­írta azokat a követelményeket, amelyek szigorú be­tartásával kell ezeken a területeken a szennyvizek el­vezetését és elhelyezését megoldani. Ez a rendelkezés a jelzett területeken a térszínhez közel fekvő karszt­vizek védelmére szolgál. E területek nagy része csator­názatlan, viszont a családiház építési igény ezeken a területeken növekszik. A védőövezet területéről származó szennyvizeket elsősorban közcsatornázás útján kell elvezetni. Ha ez valamilyen ok következtében egyelőre nem lehetséges, akkor a szennyvizeket közműpótló berendezéssel: föld alá süllyesztett, elfolyás nélküli, megfelelő módon szige­telt medencébe kell ideiglenesen elhelyezni, és onnan az egészségügyi hatóság által előírt helyre kell a szennyvizet és iszapot elszállítani. A határozat engedélyese a Fővárosi Tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága, de jelentős feladat hárul a Művekre is, különösen az említett szikkasztási tilalom alá vont területeken létesülő építmények enge­délyezési eljárásánál.

Next

/
Thumbnails
Contents