Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IX. Gazdálkodás
hull a főváros területére, amelynek egyrésze a csatornába kerül. Más városok példáját követve, a Csatornázási Művek megalakulásakor arra törekedtünk, hogy a közterületről való csapadékvíz-elvezetés megtérítését a csatornázási kiadások alakulásához arányosítsuk. Azt javasoltuk, hogy a főváros évente e címen a belvíz- rendezés költségeinek levonása után maradó összes kiadásaink 5%-át térítse. Csak az első évben kaptuk azonban meg ezt az összeget, a fővárosi költségvetés helyzete később ilyen mértékű térítést nem tett lehetővé, 45. táblázat. Egyéb szolgáltatás teljesítményértéke (ezer forint) Év Megtérülő csatornatisztítás Árvízvédelem Gátés patak őrök Rendkívüli árvízvédekezés Nyilvános illemhelyek Csatornaellenőrzések Egyéb 1946/47 — _ — 28 1947/48 512— 87 858 1949 898 — — — 249 387 1950 15811233 78 1951 1174 480 — — 1691 178 191 1952 1220 480 — — 1617 246 1953 1217 480 — 1827 258 1954 920 480 — 2066 264 1955 1158 480 2216 176 135 1956 592 480 1867 72 129 1957 720 480 — 2178 185 82 1958 844 480 — — 2338 197 133 1959 864 480 2595 281 105 1960 938 480 800 _ 2744 170 144 1961 1047 480 222 436 2707 271 55 1962 1039 480 598 — 2535 313 170 1963 1138 480 680 2972 2645 170 101 1964 1446 480 766 207 2767 105 152 1965 990 480 442 (11798) 271 1 106 196 1966 1189 1132 562 1347 2808 492 234 1967 1398 1301 661 366 3017 340 88 1968 1345 600 600 — 3066 556 191 1969 1529 1721 822 387 3128 422 179 1970 1746 2458 817 1274 2901 630 231 1971 1563 2493 701 — 2734 661 379 sőt évekig e címen semmi térítéshez sem jutottunk. 1956-tól átalányösszeget (havi 90 ezer, évi 1080 ezer Ft) utalt át a főváros. Legújabban — átalány helyett — a közterületi víznyelők tényleges tisztítási költségét téríti számunkra. b) Az egyéb szolgáltatás csoportjában több kisebb szolgáltatás teljesítményértékét foglaljuk össze. Főbb tételeit a 45. táblázatban ismertetjük. Ide tartoznak a magánfelek megrendelésére végzett — általuk megfizetett—csatornatisztítások; az ár vízvédelmi készenlét megtérítése (évekig átalányösszegben, újabban a felmerült tényleges költség alapján); ugyancsak a fővárosi árvízvédekezéssel kapcsolatban a gát- és patakőri szervezet tényleges költsége (ezt a szervezetet 1972. január 1-vel az új Mélyépítő Beruházási és Üzemeltető Vállalat — MÉLYBER — vette át). Egyes esetekben a magas Duna-vízállás idején teljesített árvízvédelmi kiadásokat (szabad csatornaki- ömlők lezárása, szenny- és csapadékvizük átemelése szivattyúzással) is elszámoltuk, azokat a főváros megtérítette. Az 1965. évi nagy árvízveszélynél (az „évszázad árvizénél”) a felmerült kiadásokat azonban nem számolhattuk el teljesítményértékként, hanem a kiadások megtérítéseként velük a kiadásokat csökkentettük. A 45. táblázatban — tájékoztatásként — zárójelben feltüntetjük a felmerült tényleges árvízvédelmi költséget, amely (más évekkel ellentétben) nem szerepel a teljesítményértékben. Ezáltal az egész év teljesítményértéke is, költségösszege is csökkent. A fővárosi nyilvános illemhelyek kezelése szinte egész külön kis vállalat, a maga 110 körüli illemhelyével, kétszáznál több kezelőszemélyzetével. Az üzemeltetés erősen ráfizetéses, a még a forintszámítás bevezetésekor megállapított 70 fillér illemhelyhasználati díj a költségeknek csupán mintegy felét fedezi. Vállalatunk igyekszik ezért a költségek csökkentésére, a lehető egyszerű ügyvitelre. Az ingatlanok bekötését a közcsatornahálózatba általában (a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége által nyilvántartott) csatornaszerelő kisiparosok végzik a Csatornázási Művek engedélye és ellenőrzése 342
