Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IX. Gazdálkodás
csönök kamatára, illetve törlesztésére fordított összegeket a fővárosi számadások nem bontották meg a kölcsönök felhasználása szerint, így ezek nem mutathatók ki a csatornázás terhére.) Mivel 1910—1920 között, valamint a 30-as években egyszerre több kölcsönből is történt csatornázási jellegű kiadás, az igénybe vett kölcsönöket részletezzük. Az évszázad második évtizedében a következő kölcsönösszegeket fordították a fővárosi csatorna- hálózat fejlesztésére, illetve a szivattyútelepekre. (Az évszámok összehasonlításából előtűnik, hogy az akkori városvezetőség több esetben már a kölcsönszerződés végleges megkötése előtt igénybe vett összegeket a megkötendő kölcsön terhére — nyilván időközi fizetési nehézségek miatt.) A feltüntetett összegek korona értékek. Év 100 millió Koronás törlesztő kölcsön 2 millió fontster- linges kölcsön 1911. évi 100 millió K-s arany- kölcsön 1914. évi 158 millió K-s arany- kölcsön 1916. évi 80 millió K-s kölcsön 1910 110 112 10 692 191 1 99 349 1 1 375 1912 17 500 15 146 343 719 1913 7 316 11 386 560 756 1914 2 500 156 500 845 2 487 1915 62 400 677 622 210 622 1916 588 983 — 420 046 511 170 1917 350 643 584 104 1918 64 495 761 856 1919 56 853 113 825 Az 1914. évi 158 millió koronás aranykölcsönből fedezte a főváros az óbudai szivattyútelep építését, és az Ördög-árok burkolásának folytatását a Csaba utcától a Budakeszi útig. Az 1916. évi 80 millió koronás kölcsönből kezdődött Kelenföld általános csatornázása, Angyalföld általános csatornázásának megindítása, a központi (ferencvárosi) szivattyútelep bővítése. A két világháború közötti időszakban is használt fel a főváros kölcsönpénzeket a csatornázás fejlesztésére. (Az alábbi összegek pengőértékek.) Év 1927. évi 20 millió dolláros kölcsön 1935. évi 21 millió aranypengö törlesztő kölcsön 1938. évi 4.2 millió aranypengő OTI kölcsön 1939. évi 30 millió aranypengő kölcsön 1926 105 526* * — — 1927 245 179 —— 1928 46 809 — — — 1929 12 000— 1930 1 899 — — 1931 15 387 — 1932-34 — — 1935 88 442 — 1936 309 980 — 1937 759 035 61 484 — 1938 1 515 180 18 732 — 1939 1 129 426 116 42 244 1940 761 979 167 472 1941 183 683 222 611 1942-59 046 66 996 1942 223 364 5 989 * Eredeti összege: 1319 075 000 korona Az 1927. évi 20 millió dolláros kölcsönből folyt a központi (ferencvárosi) telep új, elektromos szivattyúinak beszerzése és felszerelése. Az 1935. évi 21 millió pengős törlesztő kölcsönből főgyűjtők épültek (Hungária körút) és megindult az angyalföldi telep építése. 39. tábla jegyzete 1 Az előző (38.) kimutatás 3. hasábjának részletezése 2 1883—1902 között külön tartották nyilván az útépítések miatti átépítések költségét, mely 1883—1899 között 162 307 frt volt, 1900 és 1902 között pedig 70 640 K. 3 A csatornazsilipek lezárása az árvízi magas Duna-vízállásnál, és gőz-szivattyúzás * A Városligeti tó árkának tisztogatása és kimosása 1420 frt, csatornaépítés miatt a Kerepesi úti légszeszcsövek áthelyezése 1466 frt. 5 1928 1929. Iszapkocsi-átalakítás c 1939 —1943. Közmunkaprogrammal kapcsolatos kiszállási és élelmezési díj 333
