Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
VIII. A fővárosi csatornázás üzemeltetése
33. táblázat. A főváros lakásainak vízellátottsága és csatornázottsága (1969) Kerület Lakások száma Vízzel ellátott lakásszám Csatornával ellátott lakásszám Vízzel ellátatlan lakásszám Csatornával ellátatlan lakásszám db db % db % db db i. 15 395 15 395 100,0 15 395 100,0 _ ii. 33 213 29 902 90,0 29 819 89,8 3 311 3 394 in. 26 866 22 334 83,1 19 681 73,2 4 532 7 185 V. 21 326 21 326 100.0 21 326 100,0 VI. 28 062 28 062 100,0 28 062 100,0 VII. 38 652 38 652 100,0 38 652 100,0 VIII. 44 969 44 969 100,0 44 969 100,0 — IX. 34 769 34 769 100,0 34,769 100,0 — X. 23 236 23 236 100.0 23 236 100,0 XI. 47 672 47 672 100,0 46,714 97,9 958 XII. 24 687 24 208 98,1 23 708 96,0 479 979 XIII. 50 065 50 065 100,0 50 065 100,0 XIV. 45 046 45 046 100,0 44 553 98,0 493 Belső kerületek 433 958 425 636 98,1 420 949 97,0 8 322 13 009 IV. 26 608 25 902 97,3 23 902 89,8 706 2 706 XV. 20 245 12 100 59,8 3 070 15,2 8 145 17 175 XVI. 18 930 12 926 68,3 1 392 7,3 6 004 17 538 XVII. 15 142 11 653 76,9 112 0,7 3 489 15 030 XVIII. 27 227 19 407 71,3 6 094 22,5 7 820 21 133 XIX. 21 809 19 261 88,3 9 710 44,7 2 548 12 099 XX. 35 052 21 898 62,4 10 896 31,7 13 154 24 156 XXI. 21 277 17 887 65,3 5 019 23,7 3 390 16 258 XXII. 12 632 9 250 73,2 2 331 18,5 3 382 10 301 Külső kerületek 198 922 150 284 75,5 62 526 31,4 48 638 136 396 Budapest összesen 632 880 575 920 91,0 483 475 76,4 56 960 149 405 Ebből Buda 160 465 148 761 92,7 137 648 85,7 1 1 704 22 817 Pest 472 415 427 159 90,4 345 827 73,2 45 256 126 588 nősen kirívó akkor, amikor a peremkerületekben létesülő új lakótelepek teljes közművesítéssel rendelkeznek és a fővárossal szomszédos települések egy részében is már korszerű vízelvezetések létesülnek. Természetesen figyelembe kell venni, hogy egyes városrészekben a kis laksűrűség miatt a nagy költséggel járó csatornahálózatok kiépítése indokolatlan és gazdaságtalan. Ezeken a területeken előtérbe kerül — ha alkalmas altalaj van — a szennyvizek elszikkasztása; más helyeken az ott található élővizek felhasználása a szennyvizek befogadására, bár ekkor fennállhat az élővizek, az altalaj és a talajvíz elszennyeződése, továbbá esetleg helyenként, ha a talajvíz felemelkedik, az épületek állagának károsodása is. 311
