Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
VIII. A fővárosi csatornázás üzemeltetése
A tényleges védekezés feladatai: a) Az árvízveszély leküzdése; b) az esetleg kitört víz terjedésének megakadályozása, majd visszavezetése a mederbe, valamint az ezekkel kapcsolatos munkák elvégzése; c) közreműködés a lakosság életének mentésénél és vagyonának megóvásánál. A védelmi vonal hét részre (szakaszra) tagozódik. Az egyes szakaszok védelemvezetőjét a Fővárosi Tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága adja, a helyettesek a Fővárosi Csatornázási Művek műszaki személyzetéből kerülnek ki. A védekezést a Művek elsősorban saját dolgozóival biztosítja. Veszély esetén a szükségletnek megfelelően rendelnek ki további létszámot, anyagot, felszerelést a fővárosi építőipari vállalatoktól, üzemektől; végső esetben a honvédség kiválóan képzett egységei és az Országos Vízügyi Hivatal Árvízvédelmi osztagai nyújtanak segítséget. A Művek ténykedése már 5,3 m-es vízállásnál kezdődik. A Dunába torkolló közcsatornákat és vissza nem töltésezett vízfolyásokat kell ekkor — a vízállástól függően — fokozatosan lezsilipelni, és a belvizeket szivattyúzással a Dunába engedni. A zsilipek száma 58, a legnagyobb felfejlődéskor 31 helyen kell átemelést végezni. A védőműveket gyalogos és kocsilejárók (kapuk) szakítják meg, melyek lezárásáról szintén gondoskodni kell. Számuk mintegy 50. Mindezen előkészületi munkákon felül a Művek feladata a védtöltések megóvása a hullámverés romboló hatásától, a buzgárok elfojtása, a fakadó vizek, töltésátázások, csurgások elleni védelem stb. A Művek gondoskodik a védekezés e bonyolult és felelősségteljes feladatain kívül a végrehajtáshoz szükséges eszközöknek és anyagoknak kifogástalan állapotban és kellő mennyiségben történő állandó készen tartásáról. A tárolás három helyen történik: ezt az előírt biztonsági készletet, amely mintegy 5 millió forintot képvisel, az árvízvédekezésen kívül más célra felhasználni tilos. Az anyagok és felszerelések mennyiségére és jellegére megemlíthető, hogy pl. terméskőből több száz tonnát, rőzsekévéből, karókból több ezret, homokzsákokból pedig több tízezret tartunk állandóan készenlétben. Az árvízvédelmi kapuk és zsilipek lezárásához szükséges elemeket, ezenkívül különféle faanyagot, munkaruhát, gépeket, kéziszerszámokat is őriznek a tárolóhelyeken. A belvizek átemelésére közel másfél száz belső égésű, illetve elektromos motorral meghajtott szivattyút tartunk készenlétben. A hírközlés céljára a vezetékes híradó eszközökön kívül URH adó-vevő készülékek állnak rendelkezésre. 32. táblázat. Árvízvédelmi átemelőtelepek (1971) Sor szám Hely Szivattyúkapacitás Üzembe- helyezési Duna- vízállás, m i. III., Csillaghegyi árok 100 I/mp 6,5 2. III., Nánási út felső 190 1/mp 6,5 3. 111., Nánási út alsó 190 1/mp 7,5 4. III., Zsófia utca 140 1/mp 6,8 5. III., Péterhegyi árok 60 1/mp 7,5 6. 111., Lőpormalom dűlő 40 1/mp 7,5 7. III., Benedek E. utca 90 1/mp 6,0 8. III., Filatori-gát 200 1/mp 5,5 9. III., Vöröskereszt u. 30 1/mp 6,0 10. III., Harcsa utca 120 1/mp 6,5 il. III., Üstökös utca 120 1/mp 6,0 12. II., Bem József utca 250 1/mp 7,5 13. I., Csalogány utca* 190 1/mp 6,0 14. I., Batthyány tér 1 m:i/mp 6,0 15 I., Halász utca 50 1/mp 6,0 16. I., Jégverem utca 70 1/mp 7,8 17. I., Ybl Miklós tér 60 1/mp 6.5 18. I., Döbrentei tér 60 1/mp 6,0 19. I., Rudas fürdő 160 1/mp 6,5 20. XI., Határárok 120 1/mp 8,0 21. XI., Mezőkövesd utca 40 1/mp 5,5 22. XXII., Duna utca 70 1/mp 7,0 23. XXII., Mészáros köz 30 1/mp 7,0 24. XXII., Vágóhíd utca 60 I/mp 7,0 25. XXII., Vasút utca 150 I/mp 5,3 26. Margitsziget, szálló 160 I/mp 6,4 27. Margitsziget, Rózsakért 60 I/mp 7,5 * A budai főgyűjtő Batthyány téri szakaszának megépítésekor 1971-ben megszűnt 308
