Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
VII. A fővárosi csatornázás szervezete
Mélyépítési főosztály: Mélyépítési osztály Ár- és belvízvédelmi osztály Építéselőkészítési csoport Műszaki fejlesztés: — Dokumentációs csoport Szennyvízvizsgáló osztály:- Labor csoport — Gyárvizsgáló csoport Főkönyvelő: Számviteli főosztály: Bérelszámolási osztály Pénzügyi osztály Könyvelési osztály Üzemgazdasági főosztály: Tervosztály Anyaggazdasági osztály Munkásellátási csoport Pártszervezetek Szakszer vezetek KISZ-szer vezetek Jegyzetek 1 A csapadékmegfigyelő állomások kezelését 1946-ban a Fővárosi Csatornázási Művek vette át. Az állomásokat a Művek 1951-ben az Országos Meteorológiai Intézetnek adta tovább. 2 A kutakról és a vizsgálati eredményekről vezetett törzslapok a Művekhez kerültek, mely azokat a 60-as években átadta a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalatnak (FÖM- TERV). 3 1945-ben a szökőkutak fenntartását és üzemeltetését a Fővárosi Kertészeti Vállalat vette át. 4 1972. január l-vel az akkor szervezett Fővárosi Mélyépítő Beruházási és Üzemeltető Vállalat (MÉLYBER) kezelésébe került. 5 A 115913/945. 111/10. és 116408/1945. 111/10. sz. belügyminiszteri leirat. c A bérházak államosításával 1952. február 16-án bérház jellege megszűnt, az épület a Fővárosi Csatornázási Művek kezelésébe került. 7 Az első magáncsatornák 1880-ban épültek. így a VI. kerületben a Dalszínház költségén építették a színház körüli utak csatornáit. Ezenkívül a X. kerületben a Brodbeck- féle fürdőház csatornája épült meg a tulajdonos költségén, 1881-ben engedélyezte a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Király-fürdő, 1882-ben a Rudas fürdő magáncsatornáit. s Cégjegyzési jogosultsággal rendelkezett: a főváros polgár- mestere, a műszaki ügyeket irányító alpolgármester, a polgármesteri II. ügyosztály vezetője, annak helyettese, valamint a Csatornázási Művek vezérigazgatója (mindezek a cégjegyzésre vonatkozó toldat nélkül), továbbá a Csatornázási Művek h. vezérigazgatója és ágazat vezető igazgatói (,,per procura” ppa, azaz „megbízásból” — toldattal). 9 A fővárosi választott — törvényhatósági bizottsági tagokból kiküldött üzemi választmány döntött a legfontosabb vállalati ügyekben. A fővárosi nagyüzemekre megállapított szervezeti szabályzat tételesen felsorolta azokat az ügyeket, amelyekben a) a vállalat vezetője egyedül, b) a vállalat- vezető előterjesztésére az üzemi választmány, illetve c) az üzemi választmány előterjesztésére — a polgármester támogatásával — a törvényhatósági bizottság közgyűlése döntött az ügyek fontossága, illetve bizonyos értékhatárok figyelembevételével. Az üzemi választmány elnökből, h. elnökből és 4 tagból állott. A Csatornázási Művek üzemi választmányának elnökét és 2 tagját az akkori Független Kisgazdapárt, a h. elnököt és 1 tagot a Magyar Kommunista Párt, I tagot pedig a Szociáldemokrata Párt törvényhatósági bizottsága tagjaiból küldtek ki. 10 A szervezeti tagozódás változásai 1947 — 1950 között. 1947-ben az Üzemi főosztály közvetlenül a vezérigazgató alá tartozó önálló főosztály lett. A korszerű tervgazdasági elveknek megfelelően két tervmegbízottat neveztek ki, és összesen 1 I tagból álló Tervbizottságot állítottak fel. A következő 1948. — év fontos ésszerűsítési eseménye volt a Racionalizálási bizottság létesítése (megszűnt 1951 márciusában,) majd ennek javaslata alapján az új Üzemellátási főosztály szervezése az addig szétszórtan működött műhelyek központi irányítására, illetve lehető összevonására. További lépés volt e vonatkozásban az addigi sok kis telepi műhely helyébe 1949-ben Központi műhelyek felállítása: egy-egy központi asztalos-, mázoló-, bognár-, ács- és bádogosműhely a X., Kerepesi út 21. alatti Hálózatfenntartási telepen; központi gépjárműtelep a X., Kerepesi út 2l.és IX., Soroksári út 31. alatt; központi cipészmühely a X., Kerepesi út 21., IX., Soroksári út 31. és XI., Budafoki út 185. alatt. Az 1949. év több jelentős szervezeti változtatást hozott: a Fővárosi Díjbeszedő Vállalat 1949. április 1-ével történt 18 275
