Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
VII. A fővárosi csatornázás szervezete
5. A Székesfővárosi Csatornázási Művek megalakulása Az alakuló Csatornázási Művek megszervezésére 1945 májusában Szabó János, a polgármesteri XVI. (gépészeti) ügyosztály előbbi tanácsnoka kapott megbízást. Az új vállalat személyzetének nagy része adott volt már, hiszen a műszaki üzemvitelhez: a főváros közcsatornahálózatának fenntartásához, a csatornaszivattyútelepek üzemeltetéséhez, az ár- és belvízvédelmi feladatokhoz szükséges személyzet rendelkezésre állt; a feladatok ellátása folyamatosan történt. A meglevő fizikai és műszaki személyzet mellé azonban gondoskodni kellett az önálló vállalati működés gazdasági részét lebonyolító teljesen új szervezetről, illetve az ehhez szükséges személyzetről is. A szervezésre kerülő új vállalat gazdasági igazgatásának kialakítására Ózdy Lajos, a Székesfővárosi Vízművek addigi kereskedelmi igazgatója kapott megbízást 1945 júniusában. A főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1945 augusztusában megszabta az új fővárosi vállalat kereteit. A 95/1945. kgy. sz. határozat az új vállalatot az eddigi három fővárosi nagyüzem (Székesfővárosi Elektromos, Gáz-, ill. Vízmüvek) mellé negyedik nagyüzemnek sorolta be, kiterjesztve rá a főváros nagyüzemeire addig kialakított üzemi, illetmény, valamint egyéb szabályzatok hatályát. A belügyminisztériumi jóváhagyás után 1946. március 1 -ével megtörtént a személyzet kinevezése, s így a Művek 1946. április 1-ével megkezdte önálló működését, Szabó János vezérigazgató vezetésével, a legnehezebb inflációs időkben. 6. A Csatornázási Művek jogállása A Müvek 1946. április I.—1949. május 20. között önálló vagyonkezelésű fővárosi üzem, Budapest Székesfőváros Csatornázási Művei elnevezéssel. A polgármester 1946. április 20-án kiadott határozata intézkedett a Művek cégjegyzéséről; a jogosultság SZABÓ JANOS oki. gépészmérnök (1893 —1966) a Székesfővárosi Csatornázási Müvek vezérigazgatója 1951-ig, majd főmérnöke 1957-ig az akkori rendnek megfelelően megoszlott a főváros és a Művek vezetői között.6 * 8 A főváros — mint a Vállalat egyedüli tulajdonosa — jogait részben a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjaiból kiküldött üzemi választmány9, részben a polgármester útján gyakorolta. A polgármester nevében a polgármesteri végrehajtó szervezet (műszaki ügyekben a pm. II. ügyosztály, üzemgazdasági ügyekben a pm. XII. ügyosztály, jogi ügyekben a főváros tiszti ügyészsége) járt el. A belügyminiszter 1949. május 20-án kelt 178/1949. III/3. sz. határozatával elrendelte az 1949.X. te. alapján a Műveknek községi vállalattá alakítását. A székes- főváros törvényhatósági bizottsága az 1949. június 8-án tartott közgyűlésén 117/1949. kgy. sz. alatt a Vállalat részére alapítólevelet adott ki. Az alapítólevél szerint a községi vállalat cége: Fővárosi Csatornázási Müvek Községi Vállalat. A Vállalat feladata: a) a főváros területén a szenny-, csapadék- és ipari vizek levezetése, az elvezetésre szolgáló csatornák és csatornázási berendezések készítése, karbantartása, 270
