Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

VII. A fővárosi csatornázás szervezete

A negyedik és ötödik csatornázási szabályrendelet (1952 és 1961)

Az 1016/1952. sz. Budapest Csatornázási Szabályrendelete 1953. január 1-ével lépett hatályba. A rendelet különleges intézkedése, hogy a szabályrendelet életbeléptetése után a csatornaépítési hozzájárulás fizetési kötelezettségét megszüntették. Az új csatornák ugyanis központi tervhitelből létesültek.

A tanácsi rendelkezések egységes felülvizsgálata során a Fővárosi Tanács 8/1961. sz. rendelete Budapest Csatornázásáról 1961. november 24-én lépett hatályba. Végrehajtási utasítását a Fővárosi Tanács V.B. 881/1962. sz. alatt adta ki 1962 novemberében.

A Végrehajtóbizottság 1967. december 6-i ülésén 492/1967. sz. alatt hozott határozatával kiegészítette a 8/1961. sz. rendeletet. A kiegészítés a csatornahálózatba bocsátható káros és veszélyes ipari anyagok bevezethetőségének határértékeit állapította meg.

3. A Székesfővárosi Csatornázási Művek szervezése

Vas Zoltán polgármester 1945. május 18-án kiadott rendelete szerint a polgármesteri II. (út- és mélyépítési) ügyosztály keretébe tartozó csatornázási ügyeket, valamint a csatornázási intézményeket az árvízvédelemmel együtt, Székesfővárosi Csatornázási Müvek elnevezéssel önálló vagyonkezelésű intézménnyé kellett átszervezni.

A rendelkezés a következőket írta elő:

a) a Csatornázási Müvek önálló vagyonkezelésű intézmény legyen;

b) az üzem állagát képező vagyont meg kell határozni, és ezt a községi alaptól elkülönítve mint önálló vagyonrészt kell kezelni;

c) az üzem bevételét, vagyonát gyümölcsöztetni és a szükséges beruházások jövedelmezőségéről gondoskodni szükséges, valamint megfelelő újítási alap létesítésével az üzem vagyonát értékben meg kell tartani;

d) a pénzügyi egyensúlyt és a jövedelmezőséget a csatornahasználati és bekötési díjakkal kell biztosítani :

e) az üzem igazgatásában a székesfőváros nagyüzemeinek üzemi szabályzatát kell megfelelően alkalmazni.

Ezzel a rendelkezéssel megindult a Művek szervezése. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága az 1945. augusztus 8-án tartott rendes közgyűlésén tárgyalta 95)1945. kgy. sz. alatt a polgármesternek ,,a csatornázási és árvízvédelmi intézményeknek elkülönített vagyonkezelésű üzemmé való átszervezése tárgyában"’ , valamint 96/1945. kgy. sz. alatt pedig az új csatornázási szabályrendelet tárgyában tett előterjesztéseit.

Az előterjesztés kiemelte a következőket:

,,A csatornázás közegészségügyi szempontból az ivóvíz- ellátás után a főváros legfontosabb közművei között foglal helyet, melynek jelentősége Nagybudapest tervezett kialakítása esetén csak növekedni fog."

..A csatornázással kapcsolatos feladatok gyors végrehajtásának megkönnyítése céljából és a helyes pénzügyi gazdálkodás szempontjából szükséges, hogy a csatornázás külön szervezeti egységként elkülönített vagyonkezelésű üzemmé szerveztessék."

..A múltban a csatornázási tevékenységet részben a polgár- mesteri II. (út- és mélyépítési) ügyosztályhoz, részben pedig a polgármesteri XVI. (gépészeti) ügyosztályhoz tartozó szervek látták el. Azonkívül a kerületi elöljáróságok is rendelkeztek bizonyos engedélyező és ellenőrző hatáskörrel. A csatornázással kapcsolatos kiadások ennek megfelelően a fővárosi háztartás költségvetésének különböző fejezetein irányoztattak elő ... A kiadások és bevételek elszámolása ugyancsak szerteágazóan történt, s így a pénzügyi vonatkozások egységesen nem voltak áttekinthetők."

,,A községi háztartás számvitelének rendszere túlságosan merev ahhoz, hogy kereskedelmi szellemben kifejtett, vállalkozásszerű tevékenységre alkalmazni lehessen. A kereskedelmi kettős könyvvitel jobban biztosítja a gazdasági élethez simuló mozgékony kereskedelmi vezetés lehetőségeit. Emellett a közigazgatásnál használatos anyag- és árubeszerzési rendszer sem alkalmas kereskedelmi vállalat céljaira, mert a beszerzések módjának megkötöttsége, valamint a számlakifizetések lassúsága a mai gazdasági életben nem nyújt elég rugalmasságot.”

A közgyűlés az előterjesztéseket elfogadta, a Belügyminisztérium kisebb módosításokkal mind a két közgyűlési határozatot 1945. december 12-én jóváhagyta.5

265