Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

VI. Csatornaépítési anyagok, módszerek

•4 Főgyűjtőcsatorna építése pajzs védelmében (Könyves Kálmán körút). A csatorna belső, vasbeton szelvényének helyszíni készítése. A beton vibrálása. E munkafolyamat előtt már elkészült a külső idomkő falazat, a hátűr kétszeri kiinjektálása, a falazó mint a ivek elbontása, az idomkő falazat háromrétegű, belső vízzáró vakolása, a csatorna vasszerelése és a vasbeton szelvény zsaluzata (Fotó: Ligeti Béla)

kodtak fel. A talajvíz beáramlását a munkatér túlnyomás alatt tartásával akadályozták meg. A talajvíz kizárásához, a talaj szerkezetétől függően, 0,5—1,2 atmoszféra túlnyomást kellett fenntartani. A levegőszükséglet percenként 20—60 m:i között mozgott.

A főgyűjtő kettős falú. Külső fala, a pajzs előrehaladását nyomon követve, beton idomkövekből készült. A hátűrt cementhabarccsal injektálták ki. A vízzáróság érdekében és a levegő megszökésének csökkentésére a falazat belső felületére 2 cm vastag vízzáró vakolatot hordtak fel. A 40—70 m hosszon így elkészített alagútszakaszban megkezdték a belső, laposfenekű parabolaszelvény vasalását és betonozását. A fenékrészt vállig klinkertéglával, illetőleg klinker- léccel burkolták. A belső szelvény két méretben készült: 225/210 cm és 225/200 cm. Az idomfalazat mindkét esetben azonos méretű volt.

A túlnyomásos szakasz munkálatai 1960 októberétől 1963 márciusáig tartottak. Az átlagos napi előrehaladás (a mellékmunkák idejét is beszámítva) 1,52 m volt. A csatorna építésének tervezését a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat, kivitelezését a Közlekedési Építő Vállalat végezte. A helyszíni ellenőrzés teendőit Vállalatunk dolgozói látták el.

Folyamatban van a XX. kér., Ősz Szabó János utcában egy 450 m hosszú sajtolásos módszerü kísérleti szakasz építése. A csatorna belső átmérője 152 cm. Az indítóaknában felszerelt hidraulikus sajtolóberendezésen kívül közbenső sajtolóberendezéseket is alkal4 Főgyűjtőcsatorna építése pajzs védelmében (Könyves Kálmán körút). A csatorna vasbeton szelvénye elkészült, ezt követően a csatorna alsó részét klinkertéglával és klinkerléccel burkolják (Fotó: Ligeti Béla)

Főgyűjtőcsatorna építése pajzs védelmében (Könyves Kálmán körút). Feltárás nélküli (pl. pajzsos) csatornaépítési módszerek esetében legalább egy-egy nagyméretű indító- és fogadó- aknára van szükség. Az indítóaknában szerelik össze a pajzsot. A fogadóaknába érkezik az alagúlépitési szakasz végén a pajzs, ott szerelik szét és onnan emelik ki. A Könyves Kálmán körúti munkánál - a túlnyomásos szakaszon még egy közbenső és egy ún. fordító- (irányváltó) akna is készült. A kép a pajzsnak a fogadóaknához való érkezését és a fogadóakna vasbeton falának áttörését (lyukasztás) ábrázolja (Fotó: Ligeti Béla)

maznak, és így 100—200 m hosszú, összefüggő csatornát tudnak kihajtani. A szakaszosan előrenyomott csővezeték homlokrészén hidraulikusan kormányozható vágóéi van. A beruházásunkban folyó építkezés kivitelezője a Bányászati Aknamélyítő Vállalat.

247