Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
V. Árvízvédelem
A II. kér., Bem utcai gyűjtő alsó szakaszába magas vízálláskor a Duna vize bejátszik. Az itteni lakóházak szennyvizét a gyűjtőbe épített, felfüggesztett azbesztcement nyomócsőbe vezetik. A külön vezeték árvízvédelmi szivattyúaknába torkollik. A szellemes megoldás biztonságot ad a házak lakóinak és nagy mennyiségű csapadékvíz árvízi átemelésétől mentesíti a Műveket (Fotó: Kozelka Tivadar) vizsgáltassanak, s a tapasztalt sérülések azonnal kijavíttassanak, azonkívül a zsilipek koronkint, de mindenesetre évente tavaszkor s őszkor mérnöki közegei által megvizsgáltassanak s az észlelt hiányok eltávolíttassanak. 5. §. Minden fővárosi csatorna-zsilip folyószámmal ellátandó, s az ezen zsilipek elzárásához szükséges eszközök mint zárfák, stb. az illető zsilip számával jelzendők, s a Duna jobbparti zsilipek felszerelvényei a jobbparti, a Duna balparti zsilipekéi pedig a balparti város raktárában lesznek elhelye- zendők, hogy szükség esetén azok késedelem nélkül az illető zsilipekhez elszállíthatok legyenek.” „Zsilipelzárás. 8. §. Minden meglepetés kikerülése céljából, a dunai jégzajlás beállta előtt, a fővárosi főmérnök magát a Duna-folyam mentén lévő felső és alsó vidéki városok hatóságaival (Bécs, Pozsony, Komárom, Szob, Vácz, Adony, Ercsi, Földvár, stb.) az ottani vízállásról tudomást szerzendő, távirati úton érintkezésbe teszi s az e részben nyerendő táviratokat kelet szerint gondosan gyűjti és ha a felvidékről gyors vízemelkedést jeleznek, köteles - amennyiben a vészbizottmány a tanács részéről megalakítva nem lenne —, a polgármesternek, különben pedig a vészbizottmány elnökének teendő előleges jelentés után, ennek beleegyezésével a zsilipek elzáratása, de egyidejűleg a szivattyúgépeknek a helyszínre szállítása, felszerelése, stb. iránt haladék nélkül intézkedni. Ugyanily irányú intézkedés szükségessége áll be akkor is, ha a budapesti vízmércze öt méter magasságot mutat, és a Duna felső szakaszától érkezett táviratok szerint a víz további áradásától lehet tartani, magától értvén, hogy ezen most jelzett intézkedések, ha a tanács részéről a vészbizottmány már ki- küldve lett, ennek, esetleg elnökének közbenjöttével, illetve rendelete alapján lesznek foganatosítva. Hasonló eljárás alá esnek a magánvállalatok által létesített csatorna-zsilipek s a rakpartot a rakparti épületek pinczéivel összekötő alagutak is s a jelzett írásban az illető vállalatok és háztulajdonosok a fővárosi főmérnök által felhívandók." A főváros 1897-ben adta ki a második szabályrendeletet „Budapest Székesfőváros Árvízvédelméről”, 212
